Regisztráljon hírlevelünkre!

Navigáció





Hirdetés



Szigetelésinfo.hu » Vízszigetelés » Ardex 8+9 kent szigetelés

Ardex 8+9 kent szigetelés

Felhasználási terület: vizes helyiségek szigetelése; teraszok vízszigetelése
Anyag: Ardex 8 akrilát diszperzió + Ardex 9 cementbázisú reaktívpor
Felhasználási hőmérséklet: 5 - 30 °C

A/z további termékei »

Kül- és beltéri használatra alkalmas kétkomponensű (Ardex 8 akrilát diszperzió és Ardex 9 reaktív por) kenhető szigetelőanyag (folyékony fólia).

Az Ardex 8+9 kent szigetelés oldószermentes, kb. 1,0 kg/l térfogat súlyú Ardex 8 akrilát diszperzióból és a kb.1,2 kg/l térfogat súlyú, cementbázisú, Ardex 9 reaktívporból áll. Felhasználásánál a két komponenst összekeverik. Megszilárdult állapotban az Ardex 8+9 kent szigetelés vízzáró és igen jól alakítható: a cementes fugázó anyagokat nem színezi el.

Alkalmazható:
Beltérben:
Aljzatok nedvesség elleni védelme, sarokfugák (hajlatok) kiképzése, csőátvezetések, kádcsatlakozások és padlólefolyók, egyenetlenségek kiegyenlítése és glettelése.
Csempék és járólapok alatt, zuhanyzó helyiségekben, fürdőkben, a fürdőkádak feletti zuhanyzóknál és a padlólefolyóval ellátott helyiségekben előforduló igénybevételeknél.

Kültérben:
Az aljzat nedvesség elleni védelme teraszokon és erkélyeken. Cementesztrich felületeken és betonalapokon használható.
A talajjal érintkező teraszokat kapilláris vízfelszívást megszakító rétegekre kell helyezni. A víz tartós megmaradását megfelelő lejtés kialakításával kell megakadályozni.
Az Ardex 8+9 kent szigetelés megakadályozza a nedvesség bejutását és ezáltal a mészkivirágzásokat, a DIN 18 195 szerinti épületszigetelést azonban nem helyettesíti.
Burkolás esetén az Ardex 8+9 szigetelő rétegre Ardex FB 9 vagy Ardex FB 9 L önterülő, flexibilis járólap ragasztót használjunk ill. Ardex S 21 gyorshabarcsot
Ardex E 90 műgyanta javítóanyaggal elkeverve.

Biztonsági adatlap
Műszaki leírás
Teljesítménynyilatkozat



« Vissza

Hirdetés

Szakmai cikkek:

Ismét változik az energetikai szabályozás 5. - közel nulla energiaigényű épületek

 

Az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló 7/2006. (V.24.) TNM rendelet változásait bemutató cikksorozatunk utolsó részében az elkövetkezendő években tervezendő közel nulla energiaigényű épületek előírásait mutatjuk be.

Tovább »

Ismét változik az energetikai szabályozás 4. - meglévő épületek követelményei

 

A 2016. január 1.-től változó, az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló jogszabályt bemutató cikksorozatunk 4. részében a meglévő épületek átalakítására, felújítására és bővítésére vonatkozó követelményeket tekintjük át.

Tovább »

Ismét változik az energetikai szabályozás 3. - hatósági épületek előírásai

 

2016. január 1.-től ismét változik az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló jogszabály. A jogszabályi változásokat bemutató cikksorozatunk 3. részében a hatóságok tulajdonában álló vagy hatóságok által használt épületekre vonatkozó előírásokat tekintjük át.

Tovább »

Ismét változik az energetikai szabályozás 2. - magántulajdonú épületekre vonatkozó követelmények

 

2016. január 1.-től ismét változik az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló jogszabály. Cikksorozatunk 2. részében a magántulajdonban lévő és magán használatú épületekre vonatkozó követelményeket tekintjük át.

Tovább »

Ismét változik az energetikai szabályozás

 

A 39/2015. (IX. 14.) MvM rendelet szerint 2016. január 1.-től ismét változik az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló, mindenki által jól ismert 7/2006 TNM rendelet. Az új változat egyrészt definiálja a közel nulla energiaigényű épületek követelményeit, másrészt részletesen szabályozza a következő években használatba vételre kerülő épületek követelményeit a használat jellege, a használatba vétel időpontja illetve a beruházáshoz felhasznált források szerint.

Tovább »

2015 lesz az ideális szigetelési vastagságok éve

 

Beépített tetőtereknél a szigetelési vastagságok szabályozási rendszere hamarosan európai színvonalra emelkedik Magyarországon is, ennek következtében a tetőterekben alkalmazandó hőszigetelés vastagsága akár 8-10 cm-rel is növekedhet.

Tovább »

Szálas magastető szigetelő anyagok akusztikai teljesítménye

 

Amikor tetőszigetelésről beszélünk, nem mindig jut eszünkbe, hogy a kész szerkezetnek nemcsak hőtechnikailag, hanem akusztikai szempontból is meghatározott követelményeknek kell eleget tennie és az élhető belső környezet kialakításához a megfelelő akusztikai minőség is legalább olyan fontos szempont.

Tovább »

Ursa Air - hőszigetelt légcsatorna elemek

 

Kifejezetten az „előreszigetelt” légtechnikai rendszermegoldásokhoz valamint speciális hangelnyelő burkolati célokra fejlesztette ki az URSA azokat az üveggyapot termékcsoportba tartozó speciális termékeket, melyek URSA AIR néven mostantól Magyarországon is elérhetőek.

Tovább »

Változások az épületek energetikai szabályozásában

 

Néhány nap múlva, április 6.-án életbe lépnek a 20/2014. (III. 7.) BM rendelet módosításainak egyes részei, ám a lényeges változások 2015. jan. 1.-től ill. az azt követő 6 évben fokozatosan válnak hatályossá. Cikkünkben a rendelet főbb pontjait tekintjük át, különös tekintettel a hőtechnikai követelmények változására.

Tovább »

Nyílthézagos tetőburkolatok vízáteresztése

 

Az úgynevezett nyílthézagos tetőburkolatok használatánál alapvető kérdés a burkolatok felszínén illetve az alatta közlekedő víz kezelése. Egy TDK dolgozathoz készült kísérletsorozat ezt a problémakört járja körül és tesz javaslatokat a tervezők számára.

Tovább »