Regisztráljon hírlevelünkre!

Navigáció





Hirdetés



Szigetelésinfo.hu » Üveggyapotok » Üveggyapot

Üveggyapot

Az üveggyapot számos előnye az újrafelhasznált üvegnek és homoknak köszönhető, melyek természetes alapanyagok, és így nagyon gyorsan regenerálódnak. Ezek az alapanyagok természetesen számos olyan tulajdonságot kölcsönöznek a termékeknek, melyek elengedhetetlenek az épületeknél: tűzállóság, rothadásmentesség… stb.
Mivel a homok és az üveg természetesen nem éghetőek, nincs szükség plusz adalékanyagokra, hogy az üveggyapot termékek tűzállóak legyenek. Az üveggyapot háromszor kevesebb szerves adalékanyagot tartalmaz, mint a növényi eredetű gyapotok.

GYÁRTÁS

Alapanyag-összetétel
A fő alapanyag a természetben megtalálható homok, melyhez újrahasznosítható üveget és salakosító adalékokat, mint például nyers szódát adagolnak.
A főleg síküvegből, autószélvédőből és tartályokból újra feldolgozott üveg részaránya folyamatosan növekszik, az alapanyag 80%-át is kiteheti. Az összetevők elegye meglehetősen precíz annak érdekében, hogy egy optimálisan olvadó homogén elegyet kapjunk.

Olvasztás
A keveréket 1450 °C körüli hőmérsékleten olvasztják egy elektromos- vagy gázkemencében.
A folyamat során felszabaduló füstöt és port szűrik és tisztítják, így a környezet szennyezése minimális.

Szálazás
A megolvasztott üveg egy, a szálazóba vezető csatornába kerül, melynek során eléri a szálazáshoz szükséges hőmérsékletet. A szálazással készülő üveggyapot hosszú és rugalmas szálakból áll, jelentős a hőellenállása, ezáltal kiváló hőszigetelő képességgel rendelkezik.

Kötőanyag
A szálazás után az üvegszálakhoz kis mennyiségben kötőanyagokat adnak. Ez biztosítja a szálak rugalmas összekapcsolását és az üveggyapot megfelelő mechanikai tulajdonságát.

Formázás
Az üveggyapot formázáskor néhány speciális eszköz segítségével újrarendezik a szálszerkezetét. A termék struktúráját és testsűrűségét minden esetben a felhasználási terület követelményeihez igazítva alakítják ki.

Polimerizáció
Az üveggyapot végső formáját, stabilitását és tulajdonságait a polimerizációs kamrában kapja meg, melynek hőmérséklete körülbelül 200 °C.

Vágás és a csomagolás
Az üveggyapotot méretre vágják, a végső kiszerelési forma a felhasználási területtől függően tekercs vagy lemez. A levágott hulladékot visszaforgatják a gyártásba.

A termék igény szerint kasírozást és különleges megmunkálást kaphat.

Csomagolás előtt a termékeket erősen összenyomják, kihasználva az anyag rugalmasságát. A termékeket akár az eredeti méret 1/10-ére is össze lehet tömöríteni, sokkal olcsóbbá és egyszerűbbé téve az anyagkezelést, a raktározást, és a szállítást.

A csomagokat ezután raklapra helyezik, ezzel is növelve a logisztikai műveletek (raktározás és szállítás) hatékonyságát.

A gyártási folyamat során valamennyi paramétert folyamatosan ellenőriznek és számos vizsgálatot végeznek a lehető legjobb minőség folyamatos biztosítása érdekében.

TULAJDONSÁGOK

Hőellenállás:
A sűrű szálszerkezetű, alacsony hővezető képességű az üvegszálak között lévő, jelentős mennyiségű finom légrétegnek köszönhetően az üveggyapot kiváló hőszigetelő. Minél nagyobb a vastagsága, annál jobb a hőszigetelése, így csökkenti télen a hőveszteséget, nyáron pedig véd a hőségtől.

Zajelnyelés:
Struktúrájának és rugalmasságának köszönhetően az üveggyapot kiváló hangszigetelő tulajdonsággal rendelkezik (zajelnyelés és hangszigetelés).

Tűzbiztos anyag:
Az üveggyapot nem éghető, tűzvédelmi besorolása: A1.

Lágy termék a könnyű felhasználáshoz:
Az üveggyapot egy puha érintésű termék, egyszerű kezelni és beépíteni, mivel könnyű és rugalmas. A komprimált üveggyapottekercs segítségével sok helyet lehet megtakarítani a kezelésnél, szállításnál és raktározásnál. Tökéletesen illeszthető, ezért a beépítése kényelmes, biztonságos és elkerülhetőek a nem kívánt hőhidak.

Környezetbarát:
Az üveggyapot sokkal több energiát takarít meg, mint amennyire szükség van az előállításához. Rugalmasságának köszönhetően nem képződik hulladék a beépítésnél. Komprimálásának köszönhetően kevesebb csomagolóanyagra van szükség. Újrafelhasználható üveggyapotgyártáshoz.

Hirdetés

Szakmai cikkek:

Ismét változik az energetikai szabályozás 5. - közel nulla energiaigényű épületek

 

Az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló 7/2006. (V.24.) TNM rendelet változásait bemutató cikksorozatunk utolsó részében az elkövetkezendő években tervezendő közel nulla energiaigényű épületek előírásait mutatjuk be.

Tovább »

Ismét változik az energetikai szabályozás 4. - meglévő épületek követelményei

 

A 2016. január 1.-től változó, az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló jogszabályt bemutató cikksorozatunk 4. részében a meglévő épületek átalakítására, felújítására és bővítésére vonatkozó követelményeket tekintjük át.

Tovább »

Ismét változik az energetikai szabályozás 3. - hatósági épületek előírásai

 

2016. január 1.-től ismét változik az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló jogszabály. A jogszabályi változásokat bemutató cikksorozatunk 3. részében a hatóságok tulajdonában álló vagy hatóságok által használt épületekre vonatkozó előírásokat tekintjük át.

Tovább »

Ismét változik az energetikai szabályozás 2. - magántulajdonú épületekre vonatkozó követelmények

 

2016. január 1.-től ismét változik az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló jogszabály. Cikksorozatunk 2. részében a magántulajdonban lévő és magán használatú épületekre vonatkozó követelményeket tekintjük át.

Tovább »

Ismét változik az energetikai szabályozás

 

A 39/2015. (IX. 14.) MvM rendelet szerint 2016. január 1.-től ismét változik az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló, mindenki által jól ismert 7/2006 TNM rendelet. Az új változat egyrészt definiálja a közel nulla energiaigényű épületek követelményeit, másrészt részletesen szabályozza a következő években használatba vételre kerülő épületek követelményeit a használat jellege, a használatba vétel időpontja illetve a beruházáshoz felhasznált források szerint.

Tovább »

2015 lesz az ideális szigetelési vastagságok éve

 

Beépített tetőtereknél a szigetelési vastagságok szabályozási rendszere hamarosan európai színvonalra emelkedik Magyarországon is, ennek következtében a tetőterekben alkalmazandó hőszigetelés vastagsága akár 8-10 cm-rel is növekedhet.

Tovább »

Szálas magastető szigetelő anyagok akusztikai teljesítménye

 

Amikor tetőszigetelésről beszélünk, nem mindig jut eszünkbe, hogy a kész szerkezetnek nemcsak hőtechnikailag, hanem akusztikai szempontból is meghatározott követelményeknek kell eleget tennie és az élhető belső környezet kialakításához a megfelelő akusztikai minőség is legalább olyan fontos szempont.

Tovább »

Ursa Air - hőszigetelt légcsatorna elemek

 

Kifejezetten az „előreszigetelt” légtechnikai rendszermegoldásokhoz valamint speciális hangelnyelő burkolati célokra fejlesztette ki az URSA azokat az üveggyapot termékcsoportba tartozó speciális termékeket, melyek URSA AIR néven mostantól Magyarországon is elérhetőek.

Tovább »

Változások az épületek energetikai szabályozásában

 

Néhány nap múlva, április 6.-án életbe lépnek a 20/2014. (III. 7.) BM rendelet módosításainak egyes részei, ám a lényeges változások 2015. jan. 1.-től ill. az azt követő 6 évben fokozatosan válnak hatályossá. Cikkünkben a rendelet főbb pontjait tekintjük át, különös tekintettel a hőtechnikai követelmények változására.

Tovább »

Nyílthézagos tetőburkolatok vízáteresztése

 

Az úgynevezett nyílthézagos tetőburkolatok használatánál alapvető kérdés a burkolatok felszínén illetve az alatta közlekedő víz kezelése. Egy TDK dolgozathoz készült kísérletsorozat ezt a problémakört járja körül és tesz javaslatokat a tervezők számára.

Tovább »