Regisztráljon hírlevelünkre!

Navigáció





Hirdetés



Szigetelésinfo.hu » Szakcikkek » Úsztatott padlók kialakítása

Úsztatott padlók kialakítása

 

Mindennapi építési – kivitelezési gyakorlatunkban az egyik legáltalánosabban használt padlókialakítás az úsztatott padlók. Az alábbi cikk az úsztatott padlók működését, a szerkezetek kialakítási lehetőségeit, kivitelezési hibáit tekinti át.

PADLÓBURKOLATOK FAJTÁI

A padlóburkolatokat akusztikai szempontból 4 fő csoportba sorolhatjuk be, a saját csoportjukra általánosan jellemző tulajdonságaik és akusztikai működésük alapján:
• kemény burkolatú padlók
• lágy burkolatú padlók
• száraz esztrich padlók
• úsztatott padlók.

AZ ÚSZTATOTT PADLÓK FELÉPÍTÉSE

Az úszatott padlók nehéz födémszerkezetből (amely általában tömör, de üreges változatban is készülhet), lépéshangszigetelő lemezből és az arra kerülő aljzatból állnak. Erre az aljzatra gyakorlaitlag tetszőleges burkolat készülhet, amely a teljes szerkezet akusztikai viselkedését, érdemben nem befolyásolja, fő jellemzőit nem változtatja meg. Kiegészítő rétegként a lépéshangszigetelő lemezre technológiai elválasztó réteg kerülhet. Lényeges elem a teljes körű úsztatás biztosítására a peremek mentén elhelyezett dilatációs sáv, melynek szerepe a merev szerkezetek kapcsolatának megakadályozása, ezáltal a szerkezetben terjedő hangterjedés meggátlása.

AZ ÚSZTATOTT PADLÓK MŰKÖDÉSE

Az úsztatott padlók akusztikai szempontból egyszabadságfokú tömeg-rugó-tömeg rendszerként működnek. A rendszert felépítő tömegek a födémszerkezet és az úsztatott aljzat. A rendszerről alkotott modellünk alapfeltevése, hogy a födém fajlagos tömege jóval nagyobb, mint az úsztatott aljzat (pl. aljzatbeton, esztrich, száraz esztrich) fajlagos tömege (M”>m”). A rendszer rugó elemét a két tömeg között elhelyezkedő úsztató réteg alkotja. A két merev szerkezet között elhelyezkedő rugalmas lemez hozza létre a szerkezet kívánt lépéshang-szigetelését. Az úsztatott padlókra alkalmazott modellben a födémben és az úsztatott aljzatban testhang-terjedés, azaz hajlítóhullám terjedés alakul ki, míg a rugalmas lemezben a modell nem vesz figyelembe ilyen hullámterjedést. A rendszer f r rezonanciafrekvenciája a következő képlettel határozható meg:

s’ – úsztató réteg fajlagos dinamikai merevsége
m 1 ” – úsztatott aljzat fajlagos tömege

A rendszer lépéshang-szigetelő képessége frekvenciafüggő, a rezonancia frekvencia alatt nem szigetel. A minél jobb szigetelőhatás érdekében tehát a cél a minél kisebb rezonancia frekvencia elérése. A képlet alapján látható, hogy ezt a célt az úsztatott aljzat fajlagos dinamikai merevségének csökkentésével, azaz lágyabb rugó alkalmazásával illetve az úsztatott aljzat tömegének növelésével, azaz nehezebb anyag vagy nagyobb rétegvastagság alkalmazásával érhetjük el.

AZ ÚSZTATÓRÉTEG AKUSZTIKAI JELLEMZŐI

Az úsztatóréteg akusztikai szempontból meghatározó tulajdonságai a fajlagos dinamikai merevség illetve a terhelhetőség. A fajlagos dinamikai merevség kiterjedt felületi rugó esetén az egységnyi deformációhoz szükséges nyomás értékét mutatja meg, mértékegysége MN/m3. A dinamikai merevség függ az anyag rugalmassági modulusától (E) és a vastagságától (d) és a következő képlettel számolható:
s’ = E/d
Látható, hogy kisebb dinamikai merevség értéket, azaz lágyabb rugót kapunk, ha nagyobb rugalmasságú, azaz lágyabb anyagot használunk, illetve ha a vastagságot növeljük.

Szálas szigetelőanyagok – pl. üveggyapot, kőzetgyapot – esetén az anyag porózus jellege miatt a benne lévő levegőréteg rugalmas jellegét is figyelembe kell vennünk:
s’ levegő = 111/d,
ahol „d” a szigetelő réteg vastagsága mm-ben kifejezve.
A szálas szigetelőanyagok összesített fajlagos dinamikai merevsége:
s’ = s’ anyag + s’ levegő
Az ásványgyapot termékek terhelhetőségével és összenyomhatóságával (természetesen az egyéb tulajdonságok mellett) az MSZ EN 13162 szabvány foglalkozik. A szabvány az anyagokat összenyomhatóság szempontjából 4 csoportra osztja CP2-CP5 fokozattal, ami a terhelhetőséget is meghatározza. Minél nagyobb az összenyomódás, annál kisebb a megengedett terhelés, amely ebben az esetben az úsztatott aljzatra kerülő hasznos teher értékét jelenti, tehát nem veszi figyelembe magának az úsztatott aljzatnak a tömegét.

AZ ÚSZTATÓRÉTEG ANYAGAI

Kőzetgyapot
Knauf Insulation Nobails PTE, Nobasil PTN, Nobasil PTS
Rockwool Steprock ND, HD

Üveggyapot
Isover N, TDPS, TDPT
Schwenk EP
Ursa TEP, TSP

Expandált polisztirolhab (EPS)
Austrotherm AT-L2, AT-L4, AT-L5, Grafit L4, Grafit L5
Bachl EPS-L4
Masterplast Isomaster-A 23/20, 34/30, 45/40
Nikecell NC LH T2

Zártcellás extrudált polietilén hab (XPE)
Dow Ethafoam 2222-E

ÚSZTATOTT PADLÓK TERVEZÉSI ELVEI, HIBÁI

Az épület tervezése során a padlók alapvető kialakításáról már a tervezés korai szakaszában dönteni kell, hiszen az úsztatott padló beépítése jelentősen változtatja meg a teljes födémszerkezet vastagságát, így a szintmagasságra ill. a belmagasságra jelentős hatást gyakorol. Az adott úsztatott padló anyagait, azok vastagságát, akusztikai paramétereit, terhelhetőségét az adott funkció és terhelés függvényében illetve a szükséges lépéshangszigetelés követelmény függvényében kell maghatározni. A peremek mentén minden esetben szükség van rugalmas peremszigetelés elhelyezésére.
Amennyiben a padlószerkezetben gépészeti vezetékek elhelyezésére is szükség van, úgy azt mindig a lépéshang-szigetelő lemeztől függetlenül kell elhelyezni. Ez történhet a rugalmas lemez alatt és felett egyaránt, biztosítva, hogy a lemez az úsztatott aljzat és a merev födém ill. falszerkezet közötti elválasztás folyamatos maradjon.

Általános kialakítás

Gépészeti vezeték az úsztatott réteg felett

Ez a kialakítás leggyakrabban padlófűtés esetén fordul elő. Fontos szempont, hogy az úsztatott aljzatnak legalább olyan vastagságúnak kell lennie, hogy a beépített vezetékek felett az előírt minimális vastagság meglegyen.

Gépészeti vezeték az úsztató réteg alatt

Gyakran előforduló kialakítás. A gépészeti vezetékek a födémszerkezeten kerülnek elhelyezésre és rögzítésre. A gépészeti vezetékek közötti tér kitöltésére lépésálló anyagú, megfelelő terhelhetőségű (leggyakrabban expandált polisztirolhab) „távtartó” kerül beépítésre. Az úsztatóréteget a távtartóra elhelyezve, a gépészeti vezetékek felett is egybefüggően kell elhelyezni. Gyakori hiba, hogy az esetleg egymást keresztező csövek felett az úsztató réteg megszakad, az aljzat a gépészeti vezetékekkel érintkezik. Ezzel gyakorlatilag az úsztató réteg szerepe megszűnik, a kopogó hangok a merev csatlakozáson keresztül áthaladnak az elválasztani kívánt szerkezeteken, a padló nem működik megfelelően.

Egy másik lehetőség a gépészeti vezetékek úsztató réteg alatti elhelyezésére, ha a csöveket homokágyba, kavicságyba vagy könnyített betonágyba helyezzük. Ennek a kialakításnak hátránya, hogy a csövek megfelelő takarásának biztosításával nagy vastagságú rétegrend alakul ki, ami kedvezőtlenül hathat az épület szintmagasságára ill. a teljes épületmagasságra illetve nem kívánt többletköltségekkel járhat.

Gépészeti vezeték az úsztató rétegben

A rugalmas lemezeket elhelyezhetjük a födémre elhelyezett gépészeti vezetékek között is, majd erre teherelosztó réteget (pl. építőlemezt) helyezünk. Ilyenkor úsztató réteget az elhelyezett rugalmas lemez és a csövek mellett bezárt levegőréteg alkotják. Ebben az esetben ügyelni kell arra, hogy az úsztatóréteg minden esetben vastagabb legyen, mint a gépészeti vezetékek, elkerülve a teherelosztó réteg felfekvését a csövekre.

ÚSZTATOTT PADLÓK KIVITELEZÉSI HIBÁI

Nem lépéshang-szigetelő típusú anyagot építenek be, pl.: az ún. lépésálló anyagok nem alkalmasak lépéshang-szigetelésre illetve a nem kellően teherbíró kőzetgyapot lemezek beépítése esetén a lemez összenyomódik, káros elmozdulásokat okoz ill. megszűnik a rugalmassága, így az úsztatott padló nem megfelelően működik, nem érjük el a kívánt lépéshang-szigetelő hatást.

Nem választják el ún. peremszigeteléssel a padozatot és annak aljzatát a helyiség falaitól illetve az elhelyezett sávok nem készülnek el a teljes padló vastagságában és a burkolat hozzáér a falszerkezethez. (A peremszigetelésnek is hangszigetelő képességgel rendelkező anyagnak kell lennie.) Hiába a jó lépéshangszigetelő anyag és a megfelelő beépítés, a kopogó hangokat a padló bevezeti a falba, és azon keresztül terjed tovább.

Nem építenek be az aljzatbeton vagy esztrich alá technológiai fóliát. A cementpép befolyik a lépéshang-szigetelő lemezek illesztési hézagaiba és mikor az megszilárdul hanghidakat képez.

Nem megfelelő beépítés, tárolás és kivitelezés közben a kőzetgyapot lemezek összenyomódnak, megsérülnek, és ilyen helyeken nem képesek ellátni feladatukat.

Lépéshanggátló lemezek, úsztatórétegek műszaki tulajdonságai – táblázat

« Vissza

Hirdetés

Szakmai cikkek:

Ismét változik az energetikai szabályozás 5. - közel nulla energiaigényű épületek

 

Az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló 7/2006. (V.24.) TNM rendelet változásait bemutató cikksorozatunk utolsó részében az elkövetkezendő években tervezendő közel nulla energiaigényű épületek előírásait mutatjuk be.

Tovább »

Ismét változik az energetikai szabályozás 4. - meglévő épületek követelményei

 

A 2016. január 1.-től változó, az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló jogszabályt bemutató cikksorozatunk 4. részében a meglévő épületek átalakítására, felújítására és bővítésére vonatkozó követelményeket tekintjük át.

Tovább »

Ismét változik az energetikai szabályozás 3. - hatósági épületek előírásai

 

2016. január 1.-től ismét változik az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló jogszabály. A jogszabályi változásokat bemutató cikksorozatunk 3. részében a hatóságok tulajdonában álló vagy hatóságok által használt épületekre vonatkozó előírásokat tekintjük át.

Tovább »

Ismét változik az energetikai szabályozás 2. - magántulajdonú épületekre vonatkozó követelmények

 

2016. január 1.-től ismét változik az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló jogszabály. Cikksorozatunk 2. részében a magántulajdonban lévő és magán használatú épületekre vonatkozó követelményeket tekintjük át.

Tovább »

Ismét változik az energetikai szabályozás

 

A 39/2015. (IX. 14.) MvM rendelet szerint 2016. január 1.-től ismét változik az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló, mindenki által jól ismert 7/2006 TNM rendelet. Az új változat egyrészt definiálja a közel nulla energiaigényű épületek követelményeit, másrészt részletesen szabályozza a következő években használatba vételre kerülő épületek követelményeit a használat jellege, a használatba vétel időpontja illetve a beruházáshoz felhasznált források szerint.

Tovább »

2015 lesz az ideális szigetelési vastagságok éve

 

Beépített tetőtereknél a szigetelési vastagságok szabályozási rendszere hamarosan európai színvonalra emelkedik Magyarországon is, ennek következtében a tetőterekben alkalmazandó hőszigetelés vastagsága akár 8-10 cm-rel is növekedhet.

Tovább »

Szálas magastető szigetelő anyagok akusztikai teljesítménye

 

Amikor tetőszigetelésről beszélünk, nem mindig jut eszünkbe, hogy a kész szerkezetnek nemcsak hőtechnikailag, hanem akusztikai szempontból is meghatározott követelményeknek kell eleget tennie és az élhető belső környezet kialakításához a megfelelő akusztikai minőség is legalább olyan fontos szempont.

Tovább »

Ursa Air - hőszigetelt légcsatorna elemek

 

Kifejezetten az „előreszigetelt” légtechnikai rendszermegoldásokhoz valamint speciális hangelnyelő burkolati célokra fejlesztette ki az URSA azokat az üveggyapot termékcsoportba tartozó speciális termékeket, melyek URSA AIR néven mostantól Magyarországon is elérhetőek.

Tovább »

Változások az épületek energetikai szabályozásában

 

Néhány nap múlva, április 6.-án életbe lépnek a 20/2014. (III. 7.) BM rendelet módosításainak egyes részei, ám a lényeges változások 2015. jan. 1.-től ill. az azt követő 6 évben fokozatosan válnak hatályossá. Cikkünkben a rendelet főbb pontjait tekintjük át, különös tekintettel a hőtechnikai követelmények változására.

Tovább »

Nyílthézagos tetőburkolatok vízáteresztése

 

Az úgynevezett nyílthézagos tetőburkolatok használatánál alapvető kérdés a burkolatok felszínén illetve az alatta közlekedő víz kezelése. Egy TDK dolgozathoz készült kísérletsorozat ezt a problémakört járja körül és tesz javaslatokat a tervezők számára.

Tovább »