Regisztráljon hírlevelünkre!

Navigáció





Hirdetés



Szigetelésinfo.hu » Szakcikkek » Szálas magastető szigetelő anyagok akusztikai teljesítménye

Szálas magastető szigetelő anyagok akusztikai teljesítménye

 

Amikor tetőszigetelésről beszélünk, nem mindig jut eszünkbe, hogy a kész szerkezetnek nemcsak hőtechnikailag, hanem akusztikai szempontból is meghatározott követelményeknek kell eleget tennie és az élhető belső környezet kialakításához a megfelelő akusztikai minőség is legalább olyan fontos szempont.

Egy adott épületen belül tartózkodó személy az őt körülvevő környezet akusztikai minőségéről hallás útján jut információkhoz és ezáltal alkot véleményt az adott belső tér akusztikai minőségéről (pl. zavaró hatású a kintről az épületszerkezeten át bejutó közlekedés vagy környező gépészeti berendezések zaja… stb).

Egy magastetős-tetőtérbeépítés valóságos hangterjedési irányai:

Szerkezetek:
1. Tetőfedés
2. Átszellőztetett fedési légrés
3. Tetőszerkezet hőszigetelése
4. Belső oldali burkolat
5. Tetőtéri térdfal

Hangterjedés irányai:
a. Tetőszerkezeten keresztül
b. Térdfalon keresztül
c. Ferde tető és térdfal kapcsolatánál (talpszelemennél)
d. Tetőszerkezeten és fogópárokon keresztül
e. Átszellőztetett fedési légrésben, melynek egy része is bejut a védendő lakóegységbe

Egy konkrét akusztikai mérés során a következő, gyakori szerkezetet állítottunk össze:
1. Tetőfedés: kiselemes tetőhéjalás 40 és 62 kg/m2 felület tömeggel
2. Cseréptartó léc
3. Átszellőztetett fedési légrés: 5 cm-es magasságban, fa lécvázas kialakításban
4. URSA SECO PRO 0,04 páraáteresztő tetőfólia: fedési alátétfólia
5. URSA üveggyapot hőszigetelés (URSA DF 37): szarufák között elhelyezve 15 cm
6. URSA üveggyapot hőszigetelés (URSA DF 39): a szarufák alatt elhelyezve 10 cm, fém bordaváz között és a szarufákhoz akusztikai lengőkengyeles rögzítéssel kapcsolva
7. URSA SECO PRO 100 párazáró fólia és belsőtéri gipszkarton burkolat, melyet vastagság, réteg és éghetőség szempontból variáltunk

A labor makett esetében az átszellőztetett légrés légbevezetése és kivezetése a zajgeneráló oldal felől nyitva volt, mint egy valóságos beépítésnél.

Fenti tapasztalatok alapján a tetőhéjalás tömegének növelése csak nagyon minimális mértékben növeli meg a komplett tetőszerkezet léghang-gátlását. Az átszellőztetett légrésbe a kialakított nyílásokon keresztül nem csak a levegő, hanem a hang is bejut és így „támad” a belső tér irányába.
Léghanggátlás szempontjából a belső burkolat tömege tölt be meghatározó szerepet, valamint a tény, hogy az alkalmazott URSA üveggyapot termékek magas hangelnyelő képességgel (áramlási ellenállás) és alacsony kopogó hang vezetési tulajdonsággal (dinamikai rugalmassági modulus) rendelkeznek. Működésének elve, hogy a szerkezetbe bejutó hanghullámok légáramok formájában jelennek meg, melyek az üveggyapot szálak között súrlódásos veszteséget hoznak létre – ezáltal a hanghullámok hővé alakulnak és elnyelődnek. Ennek a két akusztikai paraméternek köszönhetően a megépített komplett szerkezet rezonancia frekvencia tartománya nagyon alacsony szintre került, mely magában hordozza a léghanggátlás növekedését.

Annak érdekében, hogy a lakó a beépített tetőtérben az utcazajok beszűrődésétől is védve legyen, kiemelt fontosságú már a tervezésnél, hogy az elhelyezendő szigetelőanyagot ne csak a hővezetési tényező alapján válasszuk ki, hanem súlyozottan vegyük figyelembe a termék hangelnyelési tényezőjét (α w) is.

A beépített tetőterek akusztikai követelményeivel kapcsolatban a következő előírásokat, jogszabályokat kell ismerni és betartani mind a tervezési, mind a kivitelezési munkálatok során:
27/2008. (XII.3.) KvVM – EüM együttes rendelet a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról
MSZ 15601-2:2007 Homlokzati szerkezetek hangszigetelési követelményei. (a ferde síkú tető akusztikai méretezés szempontjából a homlokzatok körébe tartozik)
helyi önkormányzati zaj- és rezgésvédelmi rendeleteik – amennyiben ilyen rendeletek kiadásra kerültek

A megoldásokról további műszaki információ:
Varga Tamás
alkalmazástechnológus
(20) 972 1266
tamas.varga@uralita.com
URSA Salgótarján Zrt.
www.ursa.hu

- – - – - – - – - – - – - – - – - – - – - – - – - – - – - – - – - – - – - – - – - – - – - – - – - – - – - – - – -

A Szakcikkek rovat támogatója a Kivitelezői Társulás

« Vissza

Hirdetés

Szakmai cikkek:

Ismét változik az energetikai szabályozás 5. - közel nulla energiaigényű épületek

 

Az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló 7/2006. (V.24.) TNM rendelet változásait bemutató cikksorozatunk utolsó részében az elkövetkezendő években tervezendő közel nulla energiaigényű épületek előírásait mutatjuk be.

Tovább »

Ismét változik az energetikai szabályozás 4. - meglévő épületek követelményei

 

A 2016. január 1.-től változó, az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló jogszabályt bemutató cikksorozatunk 4. részében a meglévő épületek átalakítására, felújítására és bővítésére vonatkozó követelményeket tekintjük át.

Tovább »

Ismét változik az energetikai szabályozás 3. - hatósági épületek előírásai

 

2016. január 1.-től ismét változik az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló jogszabály. A jogszabályi változásokat bemutató cikksorozatunk 3. részében a hatóságok tulajdonában álló vagy hatóságok által használt épületekre vonatkozó előírásokat tekintjük át.

Tovább »

Ismét változik az energetikai szabályozás 2. - magántulajdonú épületekre vonatkozó követelmények

 

2016. január 1.-től ismét változik az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló jogszabály. Cikksorozatunk 2. részében a magántulajdonban lévő és magán használatú épületekre vonatkozó követelményeket tekintjük át.

Tovább »

Ismét változik az energetikai szabályozás

 

A 39/2015. (IX. 14.) MvM rendelet szerint 2016. január 1.-től ismét változik az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló, mindenki által jól ismert 7/2006 TNM rendelet. Az új változat egyrészt definiálja a közel nulla energiaigényű épületek követelményeit, másrészt részletesen szabályozza a következő években használatba vételre kerülő épületek követelményeit a használat jellege, a használatba vétel időpontja illetve a beruházáshoz felhasznált források szerint.

Tovább »

2015 lesz az ideális szigetelési vastagságok éve

 

Beépített tetőtereknél a szigetelési vastagságok szabályozási rendszere hamarosan európai színvonalra emelkedik Magyarországon is, ennek következtében a tetőterekben alkalmazandó hőszigetelés vastagsága akár 8-10 cm-rel is növekedhet.

Tovább »

Szálas magastető szigetelő anyagok akusztikai teljesítménye

 

Amikor tetőszigetelésről beszélünk, nem mindig jut eszünkbe, hogy a kész szerkezetnek nemcsak hőtechnikailag, hanem akusztikai szempontból is meghatározott követelményeknek kell eleget tennie és az élhető belső környezet kialakításához a megfelelő akusztikai minőség is legalább olyan fontos szempont.

Tovább »

Ursa Air - hőszigetelt légcsatorna elemek

 

Kifejezetten az „előreszigetelt” légtechnikai rendszermegoldásokhoz valamint speciális hangelnyelő burkolati célokra fejlesztette ki az URSA azokat az üveggyapot termékcsoportba tartozó speciális termékeket, melyek URSA AIR néven mostantól Magyarországon is elérhetőek.

Tovább »

Változások az épületek energetikai szabályozásában

 

Néhány nap múlva, április 6.-án életbe lépnek a 20/2014. (III. 7.) BM rendelet módosításainak egyes részei, ám a lényeges változások 2015. jan. 1.-től ill. az azt követő 6 évben fokozatosan válnak hatályossá. Cikkünkben a rendelet főbb pontjait tekintjük át, különös tekintettel a hőtechnikai követelmények változására.

Tovább »

Nyílthézagos tetőburkolatok vízáteresztése

 

Az úgynevezett nyílthézagos tetőburkolatok használatánál alapvető kérdés a burkolatok felszínén illetve az alatta közlekedő víz kezelése. Egy TDK dolgozathoz készült kísérletsorozat ezt a problémakört járja körül és tesz javaslatokat a tervezők számára.

Tovább »