Regisztráljon hírlevelünkre!

Navigáció





Hirdetés



Szigetelésinfo.hu » Szakcikkek » PVC újrahasznosítása szigetelésekben

PVC újrahasznosítása szigetelésekben

 

A Szigetelésinfo.hu fontosnak tartja új termékek, kutatások, kísérleti eredmények bemutatását. Alábbi cikkünk eredeti formájában a 2013 novemberében a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Tudományos Diákköri Konferencia (TDK) Építéstudományi szekciójának előadásaként hangzott el. A szerző az egyetem hallgatója, a megjelenő cikk az előadás ill. TDK dolgozat szerkesztett változata.

PVC újrahasznosítása szigetelésekben

szerző: Balla Balázs
konzulens: Horváth Sándor

Az építőipar évről-évre rengeteg hulladékot termel, ami nagy környezetszennyezéssel jár. Ebből kiutat jelenthet, ha a bontott építőanyagot újrahasznosítjuk illetve ha az építőanyagot már eleve újrahasznosított termékekből készítjük.

Az általam végzett kutatás során arra a következtetésre jutottam, hogy a beton, a bitumenes lemez és a kenhető szigetelések újrahasznosítási lehetőségei erősen korlátozottak. Ennek okai az emberi egészség védelmében tett szabályozások illetve az anyagok saját viselkedési tulajdonságai.
Az acél újrahasznosítása ezzel ellentétben már régóta kidolgozott, hatékony eljárás alapján működik. Ez a legnagyobb mennyiségben és legtisztábban újrahasznosított nyersanyag. Felhasználási területe korlátlan, mivel az újrahasznosított anyag minősége megegyezik az eredeti anyag minőségével, ezen kívül az újrahasznosítási folyamat során a minőség könnyen szabályozható.

A PVC újrahasznosítása az előzőekkel ellentétben kevésbé körüljárt terület, különösen a vízszigetelések terén. A feldolgozandó nyersanyag forrása nagyon változatos. Nem csak visszanyert vízszigetelések, hanem számos más területről összegyűjtött PVC-t is hasznosítanak, ezért az anyag tisztítása, kiválogatása és a feldolgozásra való alkalmassá tétele is bonyolult folyamat, speciális technológiát igényel.

Műanyag
A műanyagok mesterséges úton előállított, vagy átalakított óriásmolekulájú anyagok, szerves polimerek. Jelen vannak életünk szinte minden fontos területén: a háztartásokban, a járművekben, az egészségügyben, az elektronikában, az űrkutatásban és az építésben is.

Az építésben számos módon alkalmazzák a műanyagokat, mint például vízszigetelő lemezek, védőfóliák, habosított formában hőszigetelések, padlóburkolatok.
A vízszigetelésben való felhasználásukat tekintve leggyakoribb a PVC felhasználása, amelyből szigetelő lemezeket gyártanak, de emellett más műyanagokat, pl. EPDM (etilén-propilén-dién-monomer) szigetelő- és tömítő elemeket is gyakran használnak.

PVC kábelborítások

A következőkben a PVC anyagú vízszigeteléseket mutatom be, illetve elsősorban a PVC mint anyag, a vízszigetelések területén való újrahasznosítási lehetőségeit ismertetem.

A PVC mint anyag
A PVC (polivinil-klorid) hőre lágyuló, éghető, kémiailag ellenálló, kemény műanyag. A harmadik legnagyobb mennyiségben gyártott szintetikus polimer.
A PVC-nek két típusa van, a kemény és a lágy PVC. Mindkét típus felhasználása széles körű. A lágy PVC egyik legismertebb alkalmazási módja az elektromos kábeleket bevonó réteg, a kemény PVC-ből pedig csöveket készítenek, de nagy keménysége miatt gépalkatrésznek is kiválóan alkalmas.
A vízszigetelésben használt PVC szigetelő lemezek lágy PVC-ből készülnek.

A PVC környezetre káros anyag. A legjelentősebb szennyezést égése során okozza, mert klórtartalma miatt hidrogén-klorid, dioxin és egyéb a környezet számára káros vegyületek keletkeznek. Gyártása, megsemmisítése, de még újrahasznosítása közben is szabadulnak fel káros anyagok, illetve maradnak vissza olyan anyagok, amelyek nem bomlanak le.

PVC a vízszigetelésben
A PVC vízszigeteléseket egyaránt alkalmazzák alépítmények, lapostetők és víztároló medencék, kerti tavak szigetelésére is. A lemezeket különböző vastagságban alkalmazzák, attól függően, hogy milyen követelményeknek kell megfelelniük.
A PVC vízszigetelést hengerekbe felcsavarva szállítják a helyszínre, majd azt kiterítve, egymással fedésben fektetve helyezik el. A szigetelés készítésekor fontos szempont, hogy az aljzat megfelelő minőségű legyen (sima és minden kiálló részecskétől, szeméttől mentes legyen), illetve, hogy vastagsága állandó legyen, ne változzon.
A lemezeket egymáshoz toldani különböző technikákkal lehetséges, mint forró levegős hegesztés, oldószeres ún. hideg hegesztés, és ragasztó-tömítő szalag (bár ennek alkalmazása korlátolt, mert hidrosztatikai nyomás esetén nem javasolt).
A szigetelő lemez aljzathoz való rögzítése teljes felületen való forró levegős hegesztéssel, mechanikai rögzítéssel, illetve leterheléssel történhet. A sarkok, hajlatok és nehezebb geometriájú csomópontoknál speciális idomelemekkel folytonosítják a szigetelést.
A PVC lemezek jó vízszigetelő képességűek, azonban igen sérülékenyek, amire már a rétegrend tervezésekor gondolni kell, illetve mind a szigetelés készítése, mind a karbantartás során ügyelni kell rá.

PVC a világon
Globális szinten a PVC iránti kereslet meghaladja a 35 millió tonnát évente. Az elmúlt években egyre nagyobb jelentőséggel bír az a kérdés, hogy mi legyen a rendelkezésre álló hulladék PVC sorsa, ezért a PVC hulladékkezelésben egyre nagyobb növekedés indult meg.
Ma már készülnek hosszú élettartamú termékek is, de a korábban használt, akár 30, 40 vagy 50 éve beépített műanyagok nem voltak ennyire tartósak, mára már elhasználódtak és tönkrementek. Ezeket javítani vagy cserélni kell, illetve bontásból is nagy mennyiségű ilyen régi műanyag hulladékot nyernek vissza. A műanyag hulladék mennyisége tehát egyre csak nő. Valószínű, hogy a jövőben sem fog csökkenni a hulladék felhalmozódás mértéke, ugyanis a ma kapható hosszú élettartamú termékek drágábbak, ezért gyakran az olcsóbb, kevésbé tartós elemeket vásárolják meg, amelyek rövid idő múlva ugyanúgy a lerakatokban végzik.

Hulladékkezelés
A PVC hulladék elhelyezésének egy egyszerű típusa a szemétlerakat. Ez a módszer ma azonban sok országban egyre kevésbé elfogadott, mivel egyre drágább, és a növekvő fogyasztás hatására egyre inkább fogy a szabad lerakási terület. Ezen kívül a lerakott szemét potenciális veszélyt jelent a polimer klórtartalma miatt.
Egy sokkal jobb út az újrahasznosítás, amikor képesek vagyunk visszanyerni energiát és az anyag egy jelentős vagy teljes részét. A PVC újrahasznosításának elismerése egyre nőtt az elmúlt években. Az “újrahasznosítás”, “visszaigénylés” vagy a “hasznosítás” általában azt jelenti, hogy a már felhasznált anyagon olyan feldolgozási műveleteket végeznek el műanyagok előállítására, amelyekkel “másodlagos anyagok és energia” képezhető.
Több tudóst és céget kértek fel, hogy kutassák a PVC újrahasznosítását és végül arra jutottak, hogy a PVC sikeresen visszaforgatható különböző termékekbe. Ezen túlmenve azt is állították, hogy a profilok tulajdonságai nem változnak attól, hogy a szűz PVC helyett azt újrahasznosítottal helyettesítjük. Sajnos minden előnye ellenére, még mindig csak igen kis része kerül újrahasznosításra a PVC-nek.
Jelenleg számos fejlődő országban az a norma, hogy a műanyagot hulladéklerakókba küldik, például a közel-keleti országokban kevesebb, mint 1%-át hasznosítják újra. Az európai országok és az Egyesült Államok is szembesültek azzal a problémával, hogy a műanyag hulladék egy jelentős része vagy lerakókba kerül vagy elégetik. Ezekben az országokban azonban az újrahasznosítás aránya folyamatosan emelkedik az 1980-as évek közepétől, és rengeteg újrahasznosítással foglalkozó cég és kutatás alakult ki.

A Vinyl2010 nevű önkéntes „mozgalom” 2000-ben jött létre Európában. A szervezet egyik célja az volt, hogy a PVC gyártása során felelősségteljesebben használják az adalékanyagokat, ezzel csökkentve a hulladékot, másik céljuk pedig, hogy növeljék a gyűjtést és újrahasznosítást. 2010-re ez a szám már meghaladta a 200.000 tonnát, a teljes felhasználás 3%-át. Minden évben növekedés figyelhető meg az újrahasznosítás terén. 2012-ben már 354 173 tonna PVC-t hasznosítottak újra, amely több, mint 35%-os növekedést jelentett az előző évhez képest, amikor ez a mennyiség csak 257 084 tonna volt. A szervezet céljai közétartozik, hogy a PVC újrahasznosítás mértéke 2020-ra elérje a 800 000 tonna/év mennyiséget.

újrhasznosított PVC mennyisége

Újrahasznosítás
Az egyszerű újrahasznosítás önmagában nem tudja megoldani a műanyag hulladék problémáját, mivel sok esetben a műanyag fajtájából adódóan nem hasznosítható újra vagy olyan anyagokkal keveredett, amelyeket nem lehet kiválasztani belőle. A belekeveredett szennyező anyagok miatt az újrahasznosított termék mechanikai tulajdonságai a legtöbb esetben rosszabbak lesznek és csökken a felhasználási lehetőségek száma is.
A másik jelentős gondot az újrahasznosított műanyag felvevőpiaca okozhatja, mivel ha nem találnak neki új felhasználási területeket, értelmét veszti az egész.
Jelenleg a műanyagon belül a PVC újrahasznosítása rohamos ütemben növekszik, különösen a következő szempontok miatt: – az ez irányú fejlesztések és modern gépek lehetővé teszik a hulladék eltávolítását a PVC-ből – jelenlegi módszerek fejlődése és újak megjelenése az újrahasznosított PVC felhasználásában – javuló kompatibilitás a szűz PVC és más polimerek között – vegyes PVC újrahasznosítás (más műanyagokkal) – új energiahasznosítási technológiák – felhasználás utáni PVC újrahasznosításának fejődése – újrahasznosított PVC fizikai és mechanikai tulajdonságainak javulása – felmérések hatására egyre nagyobb mennyiségű újrahasznosítás
A PVC ma már az egyik legnagyobb mennyiségben újrahasznosított polimer a fejlett országokban, mert gyakorlatilag alkalmas az összes újrahasznosítási módszerre. Emiatt jelentős figyelmet kap a kutatása és a technológia fejlesztése is.

feldolgozás előtti hulladéklerakat

A PVC újrahasznosítás technológiája
A harmadik legnagyobb mennyiségben gyártott szintetikus polimer, újrafeldolgozása nem csak környezetvédelmi, de gazdaságossági szempontból is indokolt. Mivel a PVC akár többször is újrahasznosítható anyag, alapanyagként visszaforgatható a termelésbe, így költséghatékonyabb előállítást biztosíthat.
A PVC estében különböző anyag- és energiavisszanyerési módszerek léteznek, azonban minden újrahasznosítási technikát a PVC hulladékok degradációja kísér. Ennek mértéke függ a kiválasztott módszertől, mivel a PVC magas klórtartalma miatt néhány újrahasznosítási technológia nem kedvező számára. Különösen a lerakás és a komposztálás nem alkalmasak, mert a PVC oxidatív lebomlásának veszélyei ismeretlenek a környezetben.

A PVC újrahasznosítás első lépése a hulladék megtisztítása az egyéb anyagoktól.
A szeparációs műveleteknél az alkotók eltérő tulajdonságait (méret, alak, sűrűség, vezetőképesség, nedvesíthetőség, mágnesezhetőség, szín, fénytörés stb.), mint elválasztható tulajdonságokat hasznosítják. Az egyes technológiai változatok nagyban különbözhetnek egymástól (légosztályozók, elektrodinamikus szeparátorok, mágneses szeparátorok, flotáló készülékek, optikai elven működő szeparátorok stb.). A cél azonban azonos: a különböző típusú hulladékokat minél nagyobb tisztaságban, minél nagyobb arányban el tudják különíteni.

Újrahasznosítási technológiák
Termikus újrahasznosítási technológia
Az úgynevezett energia-újrahasznosítás egy technika, amely abból áll, hogy energiát nyer vissza a hulladék égetésével.
A PVC-hulladékot ezzel a technológiával csak abban az esetben lehet elégetni, ha az nem tartalmaz nagy mennyiségű szennyeződést illetve egyéb éghető anyagot. A technológia alkalmazásának tehát feltétele, hogy a hulladékot előzőleg átválogassák. A kimaradó, szennyeződést tartalmazó PVC hasznosítása ezzel a technológiával nem lehetséges, lerakatokban kell elhelyezni azt.
Ez a technológia nagy (nyilvános) ellenállásba ütközik, mert eléggé környezetszennyező, különösen akkor, ha az égetést nem a megfelelő berendezéssel végzik.

Mechanikai újrahasznosítási technológia
Ez technikailag viszonylag egyszerű és lényegében megegyezik a műanyagiparban megszokott hulladék anyag újra bedolgozásával. Ha megfelelő mennyiségű homogén anyag áll rendelkezésre, akkor egyszerű válogatás, tisztítás, felületi csiszolás és őrölés után már használható is az anyag. Amennyiben ez nem adott, például a PVC-be szennyeződés került (pl.: hordozóréteg vagy fém), akkor először válogatni kell, mely szennyeződéstől függően gépek által vagy emberi segítséggel történik.
A válogatás után fel kell aprítani pelyhekre és a szennyeződést el kell távolítani, ez után jöhet a csiszolás, majd tisztítószeres tisztítás és végül a vízpermetes mosás. Az így kapott nyersanyag már újrahasznosításra alkalmas.

aprítógép

Ennél az eljárásnál az anyag megmarad eredeti szerkezetében, kémiailag nem változik. Egyes feldolgozók és gyártók által kiadott információk szerint a feldolgozás után jelen lévő szennyeződés mértékét már mechanikus újrahasznosítási technológiával is képesek drasztikusan lecsökkenteni, akár néhány %-ra szennyezőanyagtól függően.

Kémiai újrahasznosítási technológia
A kémiai vagy nyersanyagként történő újrahasznosítás azon az ötleten alapszik, hogy széttörik a polimer hulladékot alkotóira és a kapott terméket később kell tisztítani, majd abból újra kell termelni az anyagot vagy valami azzal kapcsolatban álló egyéb polimert.
A legelterjedtebb megközelítései a PVC kémiai újrahasznosításának jelenleg a “termikus krakkolás” vagy más néven hidrogénezés, pirolízis, az oldószeres bontás (szolvalízis) és a depolimerizáció.
Ezzel a módszerrel szinte teljes tisztaság elérhető, de PVC esetében ez a kevésbé ajánlott, mivel az anyag szerkezetét károsíthatja.

PVC hulladékfeldolgozási módjai

Újrahasznosított PVC gyártási folyamata
Az előzőekben leírt módszerekkel szétválogatott és a szennyeződésektől megtisztított PVC aprólék már készen áll a feldolgozásra.
A tisztítás és aprítás készülhet az eredeti gyártónál, ha hibás termékekről van szó vagy valamely erre szakosodott üzemben, de akár az újrahasznosítónál is. Amennyiben nem a gyártás során keletkezett selejtről, hanem bontott anyagról és szemétről van szó úgy csak az utóbbi két megoldás lehetséges.
Ezek közül valamelyik jobb minőségű anyagot veszik az új termék alapjának (pl.: gyári hibás áru, például orvosi kellékek, háztartási eszközök, játékok) és ehhez kevernek hozzá rosszabb minőségű nyersanyagot (pl.: régi szigetelést, melyet nem tudtak teljesen megtisztítani a régi hordozó rétegétől vagy gépalkatrészeket, amelyekben maradt fém, esetleg kevert műanyag alapanyagú játékot). Ezt a keveréket utána olvadáspontig hevítik, majd préshengerek segítségével egyenletesre összedolgozzák. Az így elkészült anyag préshengerek közé kerül, ahol azok távolságát beállítva tudják szabályozni a készülő lemez vastagságát, természetesen a művelet közben meleg levegő befúvásával tartják alakítható állapotban a PVC-t. A folyamat további részében több gépen átvezetve az anyag lehűl, megszilárdul és a végén feltekerik egy hengerre.

préshenger

A lehűlés folyamata közben emberi szemmel és géppel ellenőrzik a kész árut és igyekeznek kiszűrni a hibás részeket. Hiba esetén az adott szakaszt kivágják és vissza kell küldeni a folyamat legelejére egészen az tisztítás és aprításig. Az így keletkezett termék természetesen nem alkalmazható, mint vízszigetelés csak nagyon kis igényű helyekre, mint védőlemeznek (pl.: tófólia).
A teljes értékű vízszigetelésként is használható PVC lemez előállítása nem történhet tisztán újrahasznosított anyagokból, mert az ezekből előállítható termék minősége nem képes elérni az előírt minőségi színvonalat. Vízszigetelés előállításához ezért minden esetben szükség van új anyagra, amelyhez keverhetünk újrahasznosított PVC-t.
Ebben az esetben az újrahasznosított anyagot a hevítés folyamata közben keverik az újhoz úgy, hogy mindkettőt előhevítik és utána keverik össze. Ezek után a gyártási folyamat teljes egészében megegyezik a tisztán újrahasznosított anyagból készülő lemezével.

újrahasznosított PVC-ből készült tófólia

Következtetés
A PVC széles körű felhasználása miatt sokféle szennyezés lehet a beérkező anyagokban. A már korábban említett kezelési módok azonban nem tudják az újrahasznosítandó anyag 100 %-os tisztaságot biztosítani. Emiatt gyakorlatilag sohasem kaphatunk tiszta, egyenletes minőségű PVC-t a tisztítás után, valamennyi szennyeződés marad benne. Ha egyszerűbb, olcsóbb technológiákkal dolgoznak, a „bennmaradó” szennyeződés százalékos aránya még nagyobb lehet a feldolgozott anyagban.
A késztermék vízszigetelésként való alkalmazásának feltétele azonban, hogy az újrahasznosított nyersanyag rendelkezzen megfelelőségi minősítéssel. A termék egyenletes minőségének eléréséhez viszont, ami a vízszigetelések esetében a felhasználási mód szempontjából elengedhetetlen, – legalább gyártónként – szabályozás szükséges. Ehhez magát az anyagot osztályozni kell. Olyan minőséget megítélő rendszerezés szükséges, amely a szennyeződések figyelembe vételével ad lehetőséget az újrahasznosított PVC besorolására, például a szennyeződés anyaga és százalékos aránya szerint. Ezáltal meg lehetne határozni egy, a keverékre vonatkozó értéket, amely által a feldolgozásra bejövő anyagok és a különböző típusú és mértékű szennyeződések ellenére, a számok tartásával, közel állandó és azonos minőség lenne tartható.
A felállítandó szabályozás mellett nagy jelentőséggel bír az is, hogy minden újrahasznosítandó anyagot azonos vizsgálatoknak vessenek alá.
Ezek a javasalatok egyaránt vonatkoznak a csak részben újrahasznosított anyagból készülő vízszigetelésekre és a teljesen újrahasznosított PVC-ből készülő védőlemezekre is.

Újrahasznosított PVC osztályozási rendszere
Az újrahasznosítandó anyag osztályozásának 3 fő szempontja van. Ezek a PVC anyagának típusa, minősége, a szennyeződés anyaga és a már feldolgozott anyagban „bennmaradt” szennyeződés mértéke százalékban kifejezve.
A PVC típusán az értendő, hogy merev vagy rugalmas PVC-ről beszélünk, illetve hogy tartalmaz-e más típusú műanyagot.

hordozóréteggel szennyezett PVC

A szennyeződés anyaga is nagyban befolyásolja a minőséget. A szennyeződés anyaga rendkívül változatos lehet: hordozó- és védő rétegek, különböző fémek, más fajta műanyagok, más mesterséges anyagok, különböző vegyszerek, illetve ha gépek alkatrészeit dolgozzák fel különféle olajok is találhatók az anyagban.
A szennyeződés mértéke azt fejezi ki, hogy a nyersanyag hány százaléka nem PVC. Ez az arány szorosan összefügg a szennyezőanyag típusával, mivel az a különböző anyagok azonos százalékos aránya esetén nem azonos mértékben gyengítik a feldolgozott PVC minőségét, teljesítőképességét.
A nyersanyag milyenségét úgy lehetne meghatározni, hogy a fent említett tényezőket számszerűsítjük. Az egyes szennyezőanyagokhoz veszélyességük szerint rendelünk egy-egy értéket viselkedésüktől függően, veszélyességi sorrendben. Ezek az értékek a szennyeződés mértékétől függően egy módosító tényezővel szorozva meghatároznak egy végeredményt. Az így kapott értékeket felhasználva a gyártók képesek lennének az újrahasznosított anyagok keverésekor egy nagyjából állandó szintet tartani egy állandó számérték tartásával.

ismeretlen, közepesen szennyezett PVC őrlemény

Az itt leírtak konkretizálása további vizsgálatokat, méréseket, anyag és vegyészmérnöki laborkísérleteket igényel, melyek nem képezték részét a jelen dolgozatomnak, így megállapításaimat gyártói, feldolgozói és forgalmazói válaszokra, honlapokra és üzembemutató videókra támaszkodva tettem. Remélem, hogy további kutatásaim során sikerül majd válaszokat kapnom az ezekkel kapcsolatos kérdéseimre.

« Vissza

Hirdetés

Szakmai cikkek:

Ismét változik az energetikai szabályozás 5. - közel nulla energiaigényű épületek

 

Az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló 7/2006. (V.24.) TNM rendelet változásait bemutató cikksorozatunk utolsó részében az elkövetkezendő években tervezendő közel nulla energiaigényű épületek előírásait mutatjuk be.

Tovább »

Ismét változik az energetikai szabályozás 4. - meglévő épületek követelményei

 

A 2016. január 1.-től változó, az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló jogszabályt bemutató cikksorozatunk 4. részében a meglévő épületek átalakítására, felújítására és bővítésére vonatkozó követelményeket tekintjük át.

Tovább »

Ismét változik az energetikai szabályozás 3. - hatósági épületek előírásai

 

2016. január 1.-től ismét változik az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló jogszabály. A jogszabályi változásokat bemutató cikksorozatunk 3. részében a hatóságok tulajdonában álló vagy hatóságok által használt épületekre vonatkozó előírásokat tekintjük át.

Tovább »

Ismét változik az energetikai szabályozás 2. - magántulajdonú épületekre vonatkozó követelmények

 

2016. január 1.-től ismét változik az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló jogszabály. Cikksorozatunk 2. részében a magántulajdonban lévő és magán használatú épületekre vonatkozó követelményeket tekintjük át.

Tovább »

Ismét változik az energetikai szabályozás

 

A 39/2015. (IX. 14.) MvM rendelet szerint 2016. január 1.-től ismét változik az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló, mindenki által jól ismert 7/2006 TNM rendelet. Az új változat egyrészt definiálja a közel nulla energiaigényű épületek követelményeit, másrészt részletesen szabályozza a következő években használatba vételre kerülő épületek követelményeit a használat jellege, a használatba vétel időpontja illetve a beruházáshoz felhasznált források szerint.

Tovább »

2015 lesz az ideális szigetelési vastagságok éve

 

Beépített tetőtereknél a szigetelési vastagságok szabályozási rendszere hamarosan európai színvonalra emelkedik Magyarországon is, ennek következtében a tetőterekben alkalmazandó hőszigetelés vastagsága akár 8-10 cm-rel is növekedhet.

Tovább »

Szálas magastető szigetelő anyagok akusztikai teljesítménye

 

Amikor tetőszigetelésről beszélünk, nem mindig jut eszünkbe, hogy a kész szerkezetnek nemcsak hőtechnikailag, hanem akusztikai szempontból is meghatározott követelményeknek kell eleget tennie és az élhető belső környezet kialakításához a megfelelő akusztikai minőség is legalább olyan fontos szempont.

Tovább »

Ursa Air - hőszigetelt légcsatorna elemek

 

Kifejezetten az „előreszigetelt” légtechnikai rendszermegoldásokhoz valamint speciális hangelnyelő burkolati célokra fejlesztette ki az URSA azokat az üveggyapot termékcsoportba tartozó speciális termékeket, melyek URSA AIR néven mostantól Magyarországon is elérhetőek.

Tovább »

Változások az épületek energetikai szabályozásában

 

Néhány nap múlva, április 6.-án életbe lépnek a 20/2014. (III. 7.) BM rendelet módosításainak egyes részei, ám a lényeges változások 2015. jan. 1.-től ill. az azt követő 6 évben fokozatosan válnak hatályossá. Cikkünkben a rendelet főbb pontjait tekintjük át, különös tekintettel a hőtechnikai követelmények változására.

Tovább »

Nyílthézagos tetőburkolatok vízáteresztése

 

Az úgynevezett nyílthézagos tetőburkolatok használatánál alapvető kérdés a burkolatok felszínén illetve az alatta közlekedő víz kezelése. Egy TDK dolgozathoz készült kísérletsorozat ezt a problémakört járja körül és tesz javaslatokat a tervezők számára.

Tovább »