Regisztráljon hírlevelünkre!

Navigáció





Hirdetés



Szigetelésinfo.hu » Szakcikkek » Ismét változik az energetikai szabályozás 5. - közel nulla energiaigényű épületek

Ismét változik az energetikai szabályozás 5. - közel nulla energiaigényű épületek

 

Az épületek energetikai követelményeit szabályozó 7/2006. TNM rendelet több pontja is változik 2016. január 1.-től. A jövőben megváltozik a közel nulla energiaigényű épület fogalma, amit az eddigieknél részletesebben és egyben szigorúbban határoz meg a rendelet. Cikksorozatunk befejező részében a 2021. január 1. után használatba vételre kerülő közel nulla energiaigényű épületek előírásait tekintjük át.

A cikksorozat támogatói:

Cikksorozatunk előző részeiben a magán és hatósági tulajdonban vagy használatban lévő új épületek előírásait elemeztük valamint a meglévő épületek szabályozását vizsgáltuk meg. Mostani cikkünk a közel nulla energiaigényű épületek előírásai követelményrendszerét járja körül.

A közel nulla energiaigényű épület fogalma

Az egyik legfontosabb változás, hogy az új rendelet másként határozza meg a közel nulla energiaigényű épület fogalmát.
2015. dec. 31.-ig:
az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról szóló kormányrendelet szerinti költségoptimalizált szinten megvalósult vagy annál energiahatékonyabb épület, amelyben a primerenergiában kifejezett éves energiaigény legalább 25%-át olyan megújuló energiaforrásból biztosítják, amely az épületben keletkezik, az ingatlanról származik vagy a közelben előállított
2016. jan. 1. után:
a 6. melléklet követelményeinek megfelelő épület

Látható tehát, hogy eddig elegendő volt a rendelet 5. mellékletében szereplő költségoptimalizált követelményszint teljesítése és az energiafelhasználás 25 %-ának megújuló energiaforrásból törénő biztosítása. A jövő év elejétől azonban a rendelet egy új mellékletben határozza meg a teljesítendő követelményeket, amelyek egy része jóval szigorúbb szintet jelent az eddigi előírásokhoz képest.

Ezek a változások azért lényegesek, mert 2021. jan. 1. után már minden használatba vett épületnek ezeknek az előírásoknak kell megfelelnie, míg a hatóságok tulajdonában álló vagy hatóságok által használt épületek esetén már 2019. jan. 1.-től érvényes ez a kitétel.
Ezeknek a néhány év múlva megépülő épületeknek az előkészítése és tervezése sok esetben már a közeljövőben megkezdődik. Nagyon fontos tehát, hogy építész tervezőként már a tervezési munka elején tisztázódjon, hogy mikorra készül majd el az épület, hiszen az épületnek a használatba vételkor kell megfelelnie a rendelet előírásainak, nem pedig a tervezés időpontja számít. Célszerű tehát a későbbi vitákat és félreértéseket megelőzni és a tervezési szerződésben vagy a tervezési programban lefektetni a várható használatba vétel időpontját és a tervezés során teljesítendő követelményszintek meghatározását!

I. A határoló- és nyílászáró szerkezetek hőátbocsátási tényezőire vonatkozó követelmények

A rendelet hőtábocsátási tényezőkre vonatkozó előírásai nem változnak január 1. után sem, így az U értékek tekintetében továbbra is az . 5. melléklet költségoptimalizált követelményszintjei lesznek érvényesek.

Hőátbocsátási tényező követelmény értékek 7/2006 TNM rendelet 5. mellékletek alapján

II. A fajlagos hőveszteségtényezőre vonatkozó követelményértékek

A fajlagos hőveszteség tényező tekintetében már lesz változás januártól, a lehűlő felület és a fűtött térfogat arányában (A/V) meghatározott eddigi 0,16-0,43 W/m³K helyett az új rendelet szerint 0,12-0,28 W/m³K értékek lesznek kötelezőek és a legmagasabb megengedett érték már az 1,0 m²/m³ A/V aránytól érvényes, az eddigi 1,3-mal szemben.

Közel nulla energiaigényű épületek fajlagos hőveszteségtényezőre vonatkozó követelményértékei a 7/2006 TNM rendelet 6. melléklet alapján Közel nulla energiaigényű épületek – Fajlagos hőveszteségtényező követelményszintek

Ezeket a követelményszinteket nem kell alkalmazni az olyan mezőgazdasági, ipari és műhely épületre, amelyben nincs huzamos tartózkodás céljára szolgáló helyiség.
Amennyiben az épület a fajlagos hőtároló tömege szerint nehéznek minősül (azaz m≥400 kg/m²), elegendő az 5. melléklet II. részében szereplő (költségoptimalizált) követelmény teljesítése ahhoz, hogy az épület közel nulla energiaigényűnek minősüljön.

III. Az összesített energetikai jellemzőre vonatkozó követelmények

A legnagyobb mértékben talán az éves energiafogyasztásra vonatkozó előírás változik. Január 1 után az eddig függvényekkel és diagramokkal meghatározott értékeke helyett az egyes rendeltetési módokhoz konstans követelményszintek tartoznak majd, függetlenül az épület A/V arányától.

Közel nulla energiaigényű épületek összesített energetikai jellemző értékei a 7/2006 TNM rendelet 6. melléklet alapján

A konkrét értékeket a költségoptimalizált követelményszintekkel összevetve látható, hogy az új szabályozás a jelenlegihez képest kb. 9-45%-os szigorítést jelent az épületek rendeltetésétől ill. a felület/térfogat arányuktól függően.

Közel nulla energiaigényű épületek összesített energetikai jellemző követelményszintjei

IV. Felhasznált minimális megújuló energia részaránya

A cikksorozatban elsősorban az energetikai szabályozás építészeti vonatkozásait tekintettük át, a gépészetre és az energia előállítására vonatkozó előírások tárgyalásába nem mentünk bele. A 6. melléklet – a felhasznált energia forrására vonatkozó – pontját csak említés szintjén idézzük:

Az épület energiaigényét az összesített energetikai jellemző méretezett értékéhez viszonyítva legalább 25%-os mennyiségben olyan megújuló energiaforrásból kell biztosítani, amely az épületben keletkezik, az ingatlanról származik vagy a közelben előállított.

A rendelet vonatkozó része részletesen tárgyalja pl. a közelben előállított energia fogalmát, az egyes energiahordozók és energiatermelési lehetőségek ún. primer energia átalakítási tényezőit ill. a számítok során figyelembe vehető kivételeket, könnyítéseket is.

ÖSSZEGZÉS

Amint azt a jogszabályi változásokat bemutató cikksorozatban láthattuk, a 7/2006. (V.24.) TNM rendelet 2016. január 1.-től életbe lépő változásai nagyon sok helyen és módon szigorítják az eddig érvényben lévő szabályozást. A konkrét értékek változásán túl azonban a legfontosabb változás, hogy az előírt követelményszinteket az egyes épületek használatba vételének időpontjában kell teljesíteni, függetlenül attól, hogy azt 2016. január 1. után mikor tervezték. A jövő évtől tehát nagyon fontos annak időben (még a tervezés folyamán) történő tisztázása, hogy az épületet mikor tervezik használatba venni, mert az egyes időpontokban érvényes követelményszintek alapvetően érinthetik a határoló szerkezeteket, az épület tömegét, alaprajzi elrendezését és sok esetben szinte lehetetlenné válhat ezek esetleges utólagos módosítása a használatba vételi eljárás időpontjában.

Cikksorozatunkból látható, hogy az egyes épületekre vonatkozó követelmények követése, a jogszabályoknak megfelelő épületek tervezése és az energetikai számítások elvégzése meglehetősen bonyolult és összetett feladat. Ezen számítások elvégézéséhez célszerű mindig naprakész, a jogszabályváltozásokat folyamatosan követő méretező szoftvert használni, amelyek közül talán az egyik legjobban használható a Szigetelésinfo.hu által is használt Auricon Energetic épületenergetikai méretező program.

- – - – - – - – - – - – - – - – - – - – - – - – - – - – - – - – - – - – - – - – - – - – - – - – - – - – - – - – -

A cikksorozat támogatói:

« Vissza

Hirdetés

Szakmai cikkek:

Ismét változik az energetikai szabályozás 5. - közel nulla energiaigényű épületek

 

Az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló 7/2006. (V.24.) TNM rendelet változásait bemutató cikksorozatunk utolsó részében az elkövetkezendő években tervezendő közel nulla energiaigényű épületek előírásait mutatjuk be.

Tovább »

Ismét változik az energetikai szabályozás 4. - meglévő épületek követelményei

 

A 2016. január 1.-től változó, az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló jogszabályt bemutató cikksorozatunk 4. részében a meglévő épületek átalakítására, felújítására és bővítésére vonatkozó követelményeket tekintjük át.

Tovább »

Ismét változik az energetikai szabályozás 3. - hatósági épületek előírásai

 

2016. január 1.-től ismét változik az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló jogszabály. A jogszabályi változásokat bemutató cikksorozatunk 3. részében a hatóságok tulajdonában álló vagy hatóságok által használt épületekre vonatkozó előírásokat tekintjük át.

Tovább »

Ismét változik az energetikai szabályozás 2. - magántulajdonú épületekre vonatkozó követelmények

 

2016. január 1.-től ismét változik az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló jogszabály. Cikksorozatunk 2. részében a magántulajdonban lévő és magán használatú épületekre vonatkozó követelményeket tekintjük át.

Tovább »

Ismét változik az energetikai szabályozás

 

A 39/2015. (IX. 14.) MvM rendelet szerint 2016. január 1.-től ismét változik az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló, mindenki által jól ismert 7/2006 TNM rendelet. Az új változat egyrészt definiálja a közel nulla energiaigényű épületek követelményeit, másrészt részletesen szabályozza a következő években használatba vételre kerülő épületek követelményeit a használat jellege, a használatba vétel időpontja illetve a beruházáshoz felhasznált források szerint.

Tovább »

2015 lesz az ideális szigetelési vastagságok éve

 

Beépített tetőtereknél a szigetelési vastagságok szabályozási rendszere hamarosan európai színvonalra emelkedik Magyarországon is, ennek következtében a tetőterekben alkalmazandó hőszigetelés vastagsága akár 8-10 cm-rel is növekedhet.

Tovább »

Szálas magastető szigetelő anyagok akusztikai teljesítménye

 

Amikor tetőszigetelésről beszélünk, nem mindig jut eszünkbe, hogy a kész szerkezetnek nemcsak hőtechnikailag, hanem akusztikai szempontból is meghatározott követelményeknek kell eleget tennie és az élhető belső környezet kialakításához a megfelelő akusztikai minőség is legalább olyan fontos szempont.

Tovább »

Ursa Air - hőszigetelt légcsatorna elemek

 

Kifejezetten az „előreszigetelt” légtechnikai rendszermegoldásokhoz valamint speciális hangelnyelő burkolati célokra fejlesztette ki az URSA azokat az üveggyapot termékcsoportba tartozó speciális termékeket, melyek URSA AIR néven mostantól Magyarországon is elérhetőek.

Tovább »

Változások az épületek energetikai szabályozásában

 

Néhány nap múlva, április 6.-án életbe lépnek a 20/2014. (III. 7.) BM rendelet módosításainak egyes részei, ám a lényeges változások 2015. jan. 1.-től ill. az azt követő 6 évben fokozatosan válnak hatályossá. Cikkünkben a rendelet főbb pontjait tekintjük át, különös tekintettel a hőtechnikai követelmények változására.

Tovább »

Nyílthézagos tetőburkolatok vízáteresztése

 

Az úgynevezett nyílthézagos tetőburkolatok használatánál alapvető kérdés a burkolatok felszínén illetve az alatta közlekedő víz kezelése. Egy TDK dolgozathoz készült kísérletsorozat ezt a problémakört járja körül és tesz javaslatokat a tervezők számára.

Tovább »