Regisztráljon hírlevelünkre!

Navigáció





Hirdetés



Szigetelésinfo.hu » Szakcikkek » Ismét változik az energetikai szabályozás 4. - meglévő épületek követelményei

Ismét változik az energetikai szabályozás 4. - meglévő épületek követelményei

 

Az épületek energetikai követelményeit szabályozó 7/2006. TNM rendelet több pontja is változik 2016. január 1.-től. A módosítások egy része a meglévő épületek átalakítására, bővítésére vonatkozik annak függvényében, hogy az átalakítás az épület mekkora részét érinti. Cikksorozatunk 4. részében a meglévő épületek felújításának és bővítésének követelményrendszerét tekintjük át.

A cikksorozat támogatói:

Cikksorozatunk előző részeiben a magán és hatósági tulajdonban vagy használatban lévő új épületek előírásait elemeztük. Mostani cikkünk a meglévő, de részben vagy egészben felújításra illetve bővítésre kerülő épületek követelményrendszerét járja körül.

Meglévő épületek átalakítása esetén a 7/2006. (V.24.) TNM rendelet 6. §. (4)-(8) pontja rendelkezik az alkalmazandó követelményszintekről:
(4) Meglévő épület bővítése vagy energiamegtakarítási célú felújítása esetén az építési-szerelési munkával érintett gépészeti rendszereknek meg kell felelniük az 1. melléklet V. részében foglalt követelményeknek.
(5) Meglévő épület bővítéssel létesített vagy energiamegtakarítási célú felújítással érintett szerkezetének
a) 2017. december 31-e után az 5. melléklet I. részében foglalt követelményeknek,
b) amennyiben az építési tevékenység energiamegtakarítási célú hazai vagy uniós pályázati forrás vagy a központi költségvetésből származó támogatás igénybevételével valósul meg, az 5. melléklet I. részében foglalt követelményeknek,
c) az a)–b) pont alá nem tartozó esetben az 1. melléklet I. részében foglalt követelményeknek
meg kell felelnie.
(6) Meglévő épület jelentős felújítása vagy olyan bővítése esetén, ahol a bővítés mértéke meghaladja a bővítendő épület hasznos alapterületének 100%-át, az épületnek – a (4) és (5) bekezdésben foglaltakon túl – meg kell felelnie
a) 2017. december 31-e után az 1. melléklet IV–V. részében és az 5. melléklet II–III. részében foglalt követelményeknek,
b) olyan esetben, amely energiamegtakarítási célú hazai vagy uniós pályázati forrás vagy a központi költségvetésből származó támogatás igénybevételével valósul meg, az 1. melléklet IV–V. részében és az 5. melléklet II–III. részében foglalt követelményeknek,
c) az a)–b) pont alá nem tartozó esetben az 1. melléklet I–IV. részében foglalt követelményeknek.
(7) E § alkalmazásában nem minősül jelentős felújításnak a földszintes épület pincefödémének vagy padlásfödémének utólagos hőszigetelése, amennyiben más korszerűsítés az épületen nem történik.
(8) A műemléki vagy védett épületnek a (4)–(6) bekezdés szerinti felújítása esetében figyelemmel kell lenni az 1. § (2) bekezdésére, valamint a régészeti örökség és a műemléki érték védelmével kapcsolatos szabályokról szóló kormányrendeletben foglaltakra.

A meglévő épületek felújításakor a jogszabály nem tesz különbséget a magán és a hatósági épületek között, mindegyik tulajdonra és használati módra ugyanazok a követelményszintek vonatkoznak. Ahogy látható a különbséget majd a beruházás forrása jelenti, az energiamegtakarítási célú hazai vagy uniós pályázati forrás vagy a központi költségvetésből származó támogatás igénybevételével (a továbbiakban: támogatott források) megvalósuló átalakításokra már 2016. január 1.-től érvényesek az 5. melléklet költségoptimalizált követelményszintjei.

Az átalakítás mértéke

A meglévő épületekre vonatkozó szabályozás egyik legfontosabb eleme, hogy attól függően állapít meg követelményt, hogy az átalakítás milyen mértékben érinti a teljes épületet. Ez alapján külön követelmény vonatkozik a kisebb átalakításokra és bővítésekor valamint a jelentős felújításokra és bővítésekre.

Jelentős bővítés:
a bővítés mértéke meghaladja a bővítendő épület hasznos alapterületének 100%-át

Jelentős felújítás:
a határoló szerkezetek összes felületének legalább a 25%-át érintő felújítás
Fontos kivétel, hogy nem minősül jelentős felújításnak a földszintes épület pincefödémének vagy padlásfödémének utólagos hőszigetelése, amennyiben más korszerűsítés az épületen nem történik.

Minden meglévő épület átalakítására igaz, hogy az átalakítással érintett gépészeti rendszereiknek az 1. melléklet V. részének követelményeit kell, hogy kielégítsék.

Kis mértékű átalakítás vagy bővítés

Kisebb, nem jelentős felújítás kategóriába eső átépítések és bővítések esetén csak az (energiamegtakarítási célú felújítással) érintett szerkezeteknek valamint a bővítés során létesített új szerkezteknek kell megfelelniük az előírásoknak, az épület egészére nincs követelmény.
Általános esetben 2016. jan. 1. és 2017. dec. 31. között az 1. mellélket I. részében foglalt követelményeket kell teljesíteni, majd 2018. jan. 1. után már az 5. melléklet I. részének hőátbocsátási tényezőit kell figyelembe venni.
Amennyiben az építési tevékenység energiamegtakarítási célú hazai vagy uniós pályázati forrás vagy a központi költségvetésből származó támogatás igénybevételével valósul meg, úgy az érintett szerkezetek tekintetében már 2016. jan. 1. után is az 5. mellélket I. része lesz mérvadó.
A fentieket áttekintve látható, hogy a kis mértékű átalakítások és bővítések hőátbocsátási tényező követelményei ilyen esetekben megegyeznek az új épületek határoló szerkezeteinek követeményeivel.

Hőátbocsátási tényező követelmény értékek 7/2006 TNM rendelet 1. és 5. mellékletek alapján

Jelentős felújítások és bővítések

A határoló szerkezetek összes felületének legalább a 25%-át érintő felújítások vagy a hasznos alapterület 100%-át meghaladó bővítések előírásai jóval szigorúbbak, hiszen nem csak az érintett határoló szerkezetek hőátbocsátási tényezőinek kell jobbnak lenniük a rendeletben megadott értékeknél, hanem a teljes épületre vonatkozóan is teljesíteni kell az előírásokat (fajlagos hőveszteségtényező, összesített energetikai jellemző, nyári túlmelegedés).

I. A határoló- és nyílászáró szerkezetek hőátbocsátási tényezőire vonatkozó követelmények

A jelentős felújításokra és bővítésekre is igaz, hogy 2016. jan. 1. és 2017. dec. 31. között alapesetben az 1. melléklet I. részének hőátbocsátási tényezőit kell figyelembe venni az érintett épületszerkezetekre vonatkozóan. Ezután 2. lépcsőben 2018. jan. 1.-től lesznek majd alkalmazandók az 5. melléklet szigorúbb költségoptimalizált követelményei. Ahogy a fenti táblázatban is látható, fontos különbség, hogy jelentős felújításoknál hazai vagy uniós pályázati források felhasználása esetán már 2016. jan. 1.-től ezeket a szigorúbb követelményeket kell teljesíteni.

II. A fajlagos hőveszteségtényezőre vonatkozó követelményértékek

A kisebb átalakításokkal szemben a jelentős felújítások esetén már a fajlagos hőveszteségtényezőre is van követelményérték. Általánosságban az 1. melléklet követlményszintje lesz alkalmazandó 2016. jan. 1. után, ami alól szintén kivételt képeznek a támogatott forrásból végzett átépítések, ahol már ekkortól a – más esetekben majd csak 2018. jan. 1.-től alkalmazandó – 5. melléklet értékeket kell figyelembe venni.

Meglévő épületek fajlagos hőveszteségtényezőre vonatkozó követelményértékei a 7/2006 TNM rendelet 1. és 5. mellékletek alapján Meglévő épületek – Fajlagos hőveszteségtényező követelményszintek

III. Az összesített energetikai jellemzőre vonatkozó követelmények

Jelentős felúíjtások esetén szintén alkalmazni kell az épületenergetikai követelményrendszer 3. szintjét jelentő összesített energetikai jellemzőre vonatkozó előírásokat a beruházás forrásainak figyelembe vételével. Ezekre a követelményekre is igaz, hogy általánosságban az 1. melléklet III. részének előírt szintjeit kell teljesíteni 2017. dec. 31.-ig, majd 2018. jan 1.-től az 5. mellékletben foglaltakat. A támogatott forrásból (is) finanszírozottberuházásoknál pedig ebben az esetben is már 2016. jan. 1.-től alkalmazandók az 5. melléklet követelményei.

Meglévő épületek összesített energetikai jellemző értékei a 7/2006 TNM rendelet 1. és 5. mell. alapján

Az 1. és 5. melléklet előírásait bemutató diagramokból látható, hogy a meglévő épületek jelentős felújítása esetén ~0-40% között változik majd az egyes épületekben a négyzetméterenként felhasznált éves energiamennyiség megengedett értéke. A kis lehűlő felület/fűtött térfogat arányú (kompakt formájú) épületeknél nem lesz változás, míg a nagy lehűlő felülettel rendelkező épületek esetén viszonylag nagy szigorítást jelent majd az 5. melléklet III. rszének alkalmazása.

Meglévő épületek összesített energetikai jellemző követelményszintjei lakó és szállás jellegű épületek esetén
Meglévő épületek összesített energetikai jellemző követelményszintjei irodák és max. 1000 m² hasznos alapterületű helyiséggel rendelkező kereskedelmi épületek esetén
Meglévő épületek összesített energetikai jellemző követelményszintjei oktatási épületek és előadótermet vagy kiállítóteret magába foglaló épületek esetén

Cikksorozatunk befejező részében a 2021. jan. 1. után épülő közel nulla energianyigényű épületekre vonatkozó követelményeket tekintjük át.

- – - – - – - – - – - – - – - – - – - – - – - – - – - – - – - – - – - – - – - – - – - – - – - – - – - – - – - – -

A cikksorozat támogatói:

« Vissza

Hirdetés

Szakmai cikkek:

Ismét változik az energetikai szabályozás 5. - közel nulla energiaigényű épületek

 

Az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló 7/2006. (V.24.) TNM rendelet változásait bemutató cikksorozatunk utolsó részében az elkövetkezendő években tervezendő közel nulla energiaigényű épületek előírásait mutatjuk be.

Tovább »

Ismét változik az energetikai szabályozás 4. - meglévő épületek követelményei

 

A 2016. január 1.-től változó, az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló jogszabályt bemutató cikksorozatunk 4. részében a meglévő épületek átalakítására, felújítására és bővítésére vonatkozó követelményeket tekintjük át.

Tovább »

Ismét változik az energetikai szabályozás 3. - hatósági épületek előírásai

 

2016. január 1.-től ismét változik az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló jogszabály. A jogszabályi változásokat bemutató cikksorozatunk 3. részében a hatóságok tulajdonában álló vagy hatóságok által használt épületekre vonatkozó előírásokat tekintjük át.

Tovább »

Ismét változik az energetikai szabályozás 2. - magántulajdonú épületekre vonatkozó követelmények

 

2016. január 1.-től ismét változik az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló jogszabály. Cikksorozatunk 2. részében a magántulajdonban lévő és magán használatú épületekre vonatkozó követelményeket tekintjük át.

Tovább »

Ismét változik az energetikai szabályozás

 

A 39/2015. (IX. 14.) MvM rendelet szerint 2016. január 1.-től ismét változik az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló, mindenki által jól ismert 7/2006 TNM rendelet. Az új változat egyrészt definiálja a közel nulla energiaigényű épületek követelményeit, másrészt részletesen szabályozza a következő években használatba vételre kerülő épületek követelményeit a használat jellege, a használatba vétel időpontja illetve a beruházáshoz felhasznált források szerint.

Tovább »

2015 lesz az ideális szigetelési vastagságok éve

 

Beépített tetőtereknél a szigetelési vastagságok szabályozási rendszere hamarosan európai színvonalra emelkedik Magyarországon is, ennek következtében a tetőterekben alkalmazandó hőszigetelés vastagsága akár 8-10 cm-rel is növekedhet.

Tovább »

Szálas magastető szigetelő anyagok akusztikai teljesítménye

 

Amikor tetőszigetelésről beszélünk, nem mindig jut eszünkbe, hogy a kész szerkezetnek nemcsak hőtechnikailag, hanem akusztikai szempontból is meghatározott követelményeknek kell eleget tennie és az élhető belső környezet kialakításához a megfelelő akusztikai minőség is legalább olyan fontos szempont.

Tovább »

Ursa Air - hőszigetelt légcsatorna elemek

 

Kifejezetten az „előreszigetelt” légtechnikai rendszermegoldásokhoz valamint speciális hangelnyelő burkolati célokra fejlesztette ki az URSA azokat az üveggyapot termékcsoportba tartozó speciális termékeket, melyek URSA AIR néven mostantól Magyarországon is elérhetőek.

Tovább »

Változások az épületek energetikai szabályozásában

 

Néhány nap múlva, április 6.-án életbe lépnek a 20/2014. (III. 7.) BM rendelet módosításainak egyes részei, ám a lényeges változások 2015. jan. 1.-től ill. az azt követő 6 évben fokozatosan válnak hatályossá. Cikkünkben a rendelet főbb pontjait tekintjük át, különös tekintettel a hőtechnikai követelmények változására.

Tovább »

Nyílthézagos tetőburkolatok vízáteresztése

 

Az úgynevezett nyílthézagos tetőburkolatok használatánál alapvető kérdés a burkolatok felszínén illetve az alatta közlekedő víz kezelése. Egy TDK dolgozathoz készült kísérletsorozat ezt a problémakört járja körül és tesz javaslatokat a tervezők számára.

Tovább »