Regisztráljon hírlevelünkre!

Navigáció





Hirdetés



Szigetelésinfo.hu » Szakcikkek » Ismét változik az energetikai szabályozás 3. - hatósági épületek előírásai

Ismét változik az energetikai szabályozás 3. - hatósági épületek előírásai

 

Az épületek energetikai követelményeit szabályozó 7/2006 TNM rendelet több pontja is változik 2016. január 1.-től. Ezek közül nem egy a hatóságok tulajdonában álló vagy hatóságok által használt épületekre vonatkozik. Cikksorozatunk 3. részében az ezen épületek hőtechnikai és energetikai előírásait mutatjuk be.

A cikksorozat támogatói:

Korábbi cikkünkben összefoglaltuk, hogy a 2016. január 1. után életbe lépő változások hogyan alakítják át a magán tulajdonban lévő és magán használatú épületek energetikai szabályozását. Mostani összefoglalónk a hatóságok tulajdonában álló vagy hatóságok által használt épületek tekintetében veszi sorra, hogy a következő években mikor, milyen előírásoknak kell megfelelni a tervezés ill. használatba vétel során.

Új épületek építése és használatba vétele esetén a 7/2006. (V.24.) TNM rendelet 6. §. (1)-(3) pontja rendelkezik az alkalmazandó követelményszintekről:
6. § (1) Új épület létesítése esetén meg kell felelni az 1. melléklet IV. és V. részében foglalt követelményeknek.
(2) Új épület létesítése során
a) 2020. december 31-e után használatba vételre kerülő minden épület esetén az épületnek meg kell felelnie a 6. mellékletben foglalt követelményeknek,
b) 2018. december 31-e után használatba vételre kerülő, hatóságok használatára szánt vagy tulajdonukban álló épület esetén, az épületnek meg kell felelnie a 6. mellékletben foglalt követelményeknek,
c) 2017. december 31-e után az a)–b) pont alá nem tartozó épületnek meg kell felelnie az 5. mellékletben foglalt követelményeknek,
d) az a)–b) pont alá nem tartozó épületnek, amely energiamegtakarítási célú hazai vagy uniós pályázati forrás vagy a központi költségvetésből származó támogatás igénybevételével valósul meg, meg kell felelnie az 5. mellékletben foglalt követelményeknek,
e) az a)–d) pont alá nem tartozó épületnek meg kell felelnie az 1. melléklet I–III. részében foglalt követelményeknek.

A Szigetelésinfo.hu értelmezése szerint a hatóságok tulajdonában álló vagy hatóságok által használt épületek mindegyikéről elmondható, hogy a (2) bekezdés d) pontja szerint azok “költségvetésből származó támogatás” felhasználásával valósulnak meg. Ezek alapján az ilyen hatósági épületekre 2018. dec. 31.-ig az 5. melléklet I.-III. pontjában meghatározott ún. költésgoptimalizált követelményszint értékeit és az 1. melléklet IV.-V.pontjának előírásai kell figyelembe venni. Hatósági épületek esetén 2019. január 1. napjától pedig már a 6. mellékletben szereplő közel nulla energiaigényű épületek követelményszintjét kell alkalmazni. Ezen követelményszintek fontos új eleme lesz majd, hogy a 6. melléklet IV. pontja szerint az épület energiaigényét az összesített energetikai jellemző méretezett értékéhez viszonyítva legalább 25%-os mennyiségben olyan megújuló energiaforrásból kell biztosítani, amely az épületben keletkezik, az ingatlanról származik vagy a közelben előállított.

I. A határoló- és nyílászáró szerkezetek hőátbocsátási tényezőire vonatkozó követelmények

A fentiekben leírt, költségvetésből származó támogatások felhasználásának tükrében a 2016. január 1. után tervezett és használatba vett hatósági épületek esetén már az 5. melléklet hőátbocsátási tényezőkre vonatkozó költségoptimalizált követelményszintjeit kell alkalmazni, amely értékek a jelenleg elfogadott módosítás szerint a későbbiekben sem változnak majd.

Hőátbocsátási tényező követelmény értékek 7/2006 TNM rendelet 1. és 5. mellékletek alapján

II. A fajlagos hőveszteségtényezőre vonatkozó követelményértékek

A hatósági épületek fajlagos hőveszteségtényezőinek előírásai 2 lépcsőben 2016. jan. 1.-éntől illetve 2019. jan. 1.-től szigorognak a jövőben.

Fajlagos hőveszteségtényezőre vonatkozó követelményértékek a 7/2006 TNM rendelet 5. és 6. mellékletek alapján

Lényeges változás még, hogy nem csak a lehűlő felületek (A) és a fűtött térfogat (V) hányadosának függvényében meghatározott követelmények szintje változik, hanem a legmagasabb értékhez tartozó A/V arány is csökken. A fajlagos hőveszteségtényező eddig és 2016. jan. 1. után is A/V=1,3 m²/m³ érték felett vált 0,43 W/m³K értéken konstanssá, míg 2019. jan. 1. után már A/V=1,0 felett lesz állandó, max 0,28 W/m³ K szinten.

Fajlagos hőveszteségtényező követelményszintek

III. Az összesített energetikai jellemzőre vonatkozó követelmények

Az épületek összesített energetikai jellemzőjét a jelenlegi szabályozás az adott épület rendeltetési módjának függvényében határozza meg szintén a lehűló felület (A) és a fűtött térfogat (V) függvényében. Ez a meghatározás hatósági épületek esetén 2018. dec. 31.-ig marad változatlan a költségoptimalizált követelményszintek szerint. 2019. jan. 1. után az egyes rendeltetési módokhoz állandó, hasznos alapterületre vetített éves energiafelhasználást rendel a jogszabály az A/V hányados mértékétől függetlenül.

Összesített energetikai jellemző értékek a 7/2006 TNM rendelet 5. és 6. mellékletek alapján

Az egyes épületekre vonatkozó követelményszinteket bemutató diagramokon jól látható, hogy a 2019. jan. 1. után életbe lépő, közel nulla energiaigényű épületerke vonatkozó szintek alkalmazása eltérő mértékű szigorítást jelent az egyes épületekre vonatkozóan. A hatósági használatban vagy tulajdonban álló lakó- és szállásépületek esetén ~9-29%, az irodáknál és kereskedelmi épületeknél 32-44%, míg oktatási és kiállítási épületeknél 5-43% a szigorítás mértéke.

Összesített energetikai jellemző követelményszintek lakó és szállás jellegű épületek esetén
Összesített energetikai jellemző követelményszintek irodák és max. 1000 m² hasznos alapterületű helyiséggel rendelkező kereskedelmi épületek esetén
Összesített energetikai jellemző követelményszintek oktatási épületek és előadótermet vagy kiállítóteret magába foglaló épületek esetén

Cikksorozatunk következő részében a meglévő épületek átalakítására vonatkozó szabályozást vizsgáljuk meg részletesebben.

- – - – - – - – - – - – - – - – - – - – - – - – - – - – - – - – - – - – - – - – - – - – - – - – - – - – - – - – -

A cikksorozat támogatói:

« Vissza

Hirdetés

Szakmai cikkek:

Ismét változik az energetikai szabályozás 5. - közel nulla energiaigényű épületek

 

Az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló 7/2006. (V.24.) TNM rendelet változásait bemutató cikksorozatunk utolsó részében az elkövetkezendő években tervezendő közel nulla energiaigényű épületek előírásait mutatjuk be.

Tovább »

Ismét változik az energetikai szabályozás 4. - meglévő épületek követelményei

 

A 2016. január 1.-től változó, az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló jogszabályt bemutató cikksorozatunk 4. részében a meglévő épületek átalakítására, felújítására és bővítésére vonatkozó követelményeket tekintjük át.

Tovább »

Ismét változik az energetikai szabályozás 3. - hatósági épületek előírásai

 

2016. január 1.-től ismét változik az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló jogszabály. A jogszabályi változásokat bemutató cikksorozatunk 3. részében a hatóságok tulajdonában álló vagy hatóságok által használt épületekre vonatkozó előírásokat tekintjük át.

Tovább »

Ismét változik az energetikai szabályozás 2. - magántulajdonú épületekre vonatkozó követelmények

 

2016. január 1.-től ismét változik az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló jogszabály. Cikksorozatunk 2. részében a magántulajdonban lévő és magán használatú épületekre vonatkozó követelményeket tekintjük át.

Tovább »

Ismét változik az energetikai szabályozás

 

A 39/2015. (IX. 14.) MvM rendelet szerint 2016. január 1.-től ismét változik az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló, mindenki által jól ismert 7/2006 TNM rendelet. Az új változat egyrészt definiálja a közel nulla energiaigényű épületek követelményeit, másrészt részletesen szabályozza a következő években használatba vételre kerülő épületek követelményeit a használat jellege, a használatba vétel időpontja illetve a beruházáshoz felhasznált források szerint.

Tovább »

2015 lesz az ideális szigetelési vastagságok éve

 

Beépített tetőtereknél a szigetelési vastagságok szabályozási rendszere hamarosan európai színvonalra emelkedik Magyarországon is, ennek következtében a tetőterekben alkalmazandó hőszigetelés vastagsága akár 8-10 cm-rel is növekedhet.

Tovább »

Szálas magastető szigetelő anyagok akusztikai teljesítménye

 

Amikor tetőszigetelésről beszélünk, nem mindig jut eszünkbe, hogy a kész szerkezetnek nemcsak hőtechnikailag, hanem akusztikai szempontból is meghatározott követelményeknek kell eleget tennie és az élhető belső környezet kialakításához a megfelelő akusztikai minőség is legalább olyan fontos szempont.

Tovább »

Ursa Air - hőszigetelt légcsatorna elemek

 

Kifejezetten az „előreszigetelt” légtechnikai rendszermegoldásokhoz valamint speciális hangelnyelő burkolati célokra fejlesztette ki az URSA azokat az üveggyapot termékcsoportba tartozó speciális termékeket, melyek URSA AIR néven mostantól Magyarországon is elérhetőek.

Tovább »

Változások az épületek energetikai szabályozásában

 

Néhány nap múlva, április 6.-án életbe lépnek a 20/2014. (III. 7.) BM rendelet módosításainak egyes részei, ám a lényeges változások 2015. jan. 1.-től ill. az azt követő 6 évben fokozatosan válnak hatályossá. Cikkünkben a rendelet főbb pontjait tekintjük át, különös tekintettel a hőtechnikai követelmények változására.

Tovább »

Nyílthézagos tetőburkolatok vízáteresztése

 

Az úgynevezett nyílthézagos tetőburkolatok használatánál alapvető kérdés a burkolatok felszínén illetve az alatta közlekedő víz kezelése. Egy TDK dolgozathoz készült kísérletsorozat ezt a problémakört járja körül és tesz javaslatokat a tervezők számára.

Tovább »