Regisztráljon hírlevelünkre!

Navigáció





Hirdetés



Szigetelésinfo.hu » Szakcikkek » Ismét változik az energetikai szabályozás 2. - magántulajdonú épületekre vonatkozó követelmények

Ismét változik az energetikai szabályozás 2. - magántulajdonú épületekre vonatkozó követelmények

 

2016. január 1.-től ismét változik az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló jogszabály. Jelen cikkünkben a következő években a magántulajdonban lévő és magán használatú épületekre vonatkozó követelményeket tekintjük át.

A cikksorozat támogatói:

Előző cikkünkben röviden, táblázatos formában összefoglaltuk, hogy a 2016. január 1. után érvényes szabályozás szerint hogyan változik a követelményrendszer 2016-tól 2021. január 1-ig, a közel nulla energiaigényű épületek teljes körű bevezetéséig.

A már 2006 óta érvényben lévő energetikai és hőtechnikai szabályozás alapvető rendszere továbbra sem változik, a változások leginkább a konkrét követelményértékeket érintik. Ahogy az már lassan 10 éve ismert, az épületek energetikai méretezését és megfelelőségét a 7/2006 TNM rendelet 1. mellékletének tükrében kell vizsgálni és értékelni. Ezt a mellékletet egészítette ki a jogalkotó az elmúlt években életbe lépett és a jövőben életbe lépő 5. és 6. melléklettel is, amelyekben egyre szigorodó értékeket állapított meg az egyes követelményekre vonatkozóan. Ezek a mellékletek 5 pontban állítanak követelményeket a teljes épületre vagy egy-egy részére, szerkezetére:
I. A határoló- és nyílászáró szerkezetek hőátbocsátási tényezőire vonatkozó követelmények
II. A fajlagos hőveszteségtényezőre vonatkozó követelményértékek
III. Az összesített energetikai jellemzőre vonatkozó követelmények
IV. Az épületek nyári túlmelegedésének kockázata
V. Az épületgépészeti rendszerre vonatkozó előírások

Ezek közül az I.-IV. pontok azok, amelyeket építészeti, épületszerkezeti eszközökkel (megfelelő tájolás, rétegrendek, hőszigetelés… stb.) kezelni és közvetlenül befolyásolni tudunk. A nyári túlmelegedéssel foglalkozó IV. pont előírásai nem változnak a jövőben sem, ezért cikksorozatunkban az I.-III. pontokkal foglalkozunk, jelen cikkünkben pedig a magán tulajdonú és magán használatban lévő épületekre vonatkozó előírásokat mutatjuk be részletesebben.

A 2017. december 31.-ig használatba vételre kerülő, magántulajdonú és magán használatban lévő épületekre a jelenleg is érvényben lévő szabályok és követelmények alkalmazandók általánosságban. Ezen túl azonban fontos kiemelni, hogy amennyiben a beruházás részben vagy egészben hazai vagy EU pályázati forrásból illetve központi költségvetésből származó támogatás felhasználásával valósul meg, úgy már a szigorúbb ún. költségoptimalizált követelményeket tartalmazó 5. melléklet I.-III. részének előírásait kell figyelembe venni.

I. A határoló- és nyílászáró szerkezetek hőátbocsátási tényezőire vonatkozó követelmények

A hőtábocsátási tényező értékeire a 2016. január 1. és 2017. december 31. között tervezett és használatba vett épületekre vonatkozóan még két szintű követelmény lesz életben a beruházáshoz felhasznált forrás függvényében, majd 2018. januárjától már egységesen a szigorúbb értékek lesznek kötelezőek. Előrelátó, a jövőben is forgalomképes és jól eladható lakások, irodák építtetői azonban már jelenleg is gyakran a 2018-tól érvényes előírásoknak is megfelelő épületek tervezésében és építésében gondolkodnak, hiszen a megfelelő hőszigetelésű szerkezetek elérése az új épületek építése esetén valósítható meg leggazdaságosabban. A már csak a jelenlegi energetikai előírásoknak megfelelő épületek ilyen szempontból rövid időn belül versenyhátrányba kerülnek (nehezebben vagy olcsóbban lesznek eladhatók és kiadhatók) majd a jobb energetikai minőségű, a 2018-tól érvényes előírásoknak akkor már kötelezően megfelelő épületekkel szemben.

Az egyes szerkezetekre vonatkozó rétegtervi (a beépítés miatt keletkező hőhidak hatását is figyelmbe vevő) hőátbocsátási tényező követelményei átlagosan 30-50%-kal szigorodnak az 5. melléklet szerint, ami alól a szomszédos épületek és épületrészek közötti elválasztó fal előírt hőtábocsátási tényezője nem változik. Ezen kívül néhány korábban nem szabályozott szrkezet is megjelenik az 5. melléklet sorai között.

Hőátbocsátási tényező követelmény értékek 7/2006 TNM rendelet 1. és 5. mellékletek alapján

II. A fajlagos hőveszteségtényezőre vonatkozó követelményértékek

Az épületenergetikai szabályozás 2. szintje az épület egészére vonatkozó fajlagos hőveszteség tényező meghatározása. Ez a tényező az adott épület lehűlő felületeinek és fűtött térfogatának függvényében (A/V) állapít meg követelményt.

Fajlagos hőveszteségtényezőre vonatkozó követelményértékek a 7/2006 TNM rendelet 1., 5. és 6. mellékletek alapján

Látható, hogy míg a hőátbocsátási tényező csak egy lépcsőben fog szigorodoni a közel nulla energiaigényű épületek eléréséig, addig a fajlagos hőveszteség tényező esetén 2 lépcsőben történik a szigorítás. Az A/V arány függvényében a jelenleg meghatározott 0,2-0,58 W/m3K előírás, először 0,16-0,43 W/m3K-re majd 2021-től 0,12-0,28 W/m3K- re csökken, tehát a jelenleg megengedett értékek kb. 50-60%-ára. Az egyes időszakokban érvényes előírások szintjeit az alábbi diagram szemlélteti.

Fajlagos hőveszteségtényező követelményszintek

III. Az összesített energetikai jellemzőre vonatkozó követelmények

Az energetikai szabályozás 3. szintje, az összesített energetikai jellemző az épületgépészeti (fűzés, hűtés, szellőzés… stb.) és világítási rendszerek (kivéve lakóépületekben) primer energiafogyasztása összegének egységnyi fűtött alapterületre vetített értéke. Ez a jellemző az épület rendeltetési módjához (lakóépületek, irodák, kereskedelmi létesítmények, oktatási és kiállítási épületek) igazodóan szabályozott, szintén az épület lehűlő felületeinek és fűtött térfogatának függvényében (A/V).

Összesített energetikai jellemző értékek a 7/2006 TNM rendelet 1., 5. és 6. mellékletek alapján

A fajlagos hőveszteség tényezőhöz hasonlóan az épület lehetséges éves energiafogyasztásának szigorítása is két lépcsőben történik meg 2021 január 1-ig. A szigorítás mértéke viszonylag nagy szórást mutat, hiszen amíg például a kis A/V arányú (<0,3) lakóépületek esetén csak kb. 10%-kal csökken a követelményszint, addig a nagy A/V arányú (>1,3) iroda, kereskedelmi vagy oktatási épületek esetében sokkal drasztikusabb, mintegy 60-70%-os csökkentésről beszélhetünk.

Összesített energetikai jellemző követelményszintek lakó és szállás jellegű épületek esetén
Összesített energetikai jellemző követelményszintek irodák és max. 1000 m² hasznos alapterületű helyiséggel rendelkező kereskedelmi épületek esetén
Összesített energetikai jellemző követelményszintek oktatási épületek és előadótermet vagy kiállítóteret magába foglaló épületek esetén

Cikksorozatunk következő részében a hatóságok tulajajdonában álló vagy hatóságok által használt épületekre vonatkozó szabályokat mutatjuk be.

- – - – - – - – - – - – - – - – - – - – - – - – - – - – - – - – - – - – - – - – - – - – - – - – - – - – - – - – -

A cikksorozat támogatói:

« Vissza

Hirdetés

Szakmai cikkek:

Ismét változik az energetikai szabályozás 5. - közel nulla energiaigényű épületek

 

Az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló 7/2006. (V.24.) TNM rendelet változásait bemutató cikksorozatunk utolsó részében az elkövetkezendő években tervezendő közel nulla energiaigényű épületek előírásait mutatjuk be.

Tovább »

Ismét változik az energetikai szabályozás 4. - meglévő épületek követelményei

 

A 2016. január 1.-től változó, az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló jogszabályt bemutató cikksorozatunk 4. részében a meglévő épületek átalakítására, felújítására és bővítésére vonatkozó követelményeket tekintjük át.

Tovább »

Ismét változik az energetikai szabályozás 3. - hatósági épületek előírásai

 

2016. január 1.-től ismét változik az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló jogszabály. A jogszabályi változásokat bemutató cikksorozatunk 3. részében a hatóságok tulajdonában álló vagy hatóságok által használt épületekre vonatkozó előírásokat tekintjük át.

Tovább »

Ismét változik az energetikai szabályozás 2. - magántulajdonú épületekre vonatkozó követelmények

 

2016. január 1.-től ismét változik az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló jogszabály. Cikksorozatunk 2. részében a magántulajdonban lévő és magán használatú épületekre vonatkozó követelményeket tekintjük át.

Tovább »

Ismét változik az energetikai szabályozás

 

A 39/2015. (IX. 14.) MvM rendelet szerint 2016. január 1.-től ismét változik az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló, mindenki által jól ismert 7/2006 TNM rendelet. Az új változat egyrészt definiálja a közel nulla energiaigényű épületek követelményeit, másrészt részletesen szabályozza a következő években használatba vételre kerülő épületek követelményeit a használat jellege, a használatba vétel időpontja illetve a beruházáshoz felhasznált források szerint.

Tovább »

2015 lesz az ideális szigetelési vastagságok éve

 

Beépített tetőtereknél a szigetelési vastagságok szabályozási rendszere hamarosan európai színvonalra emelkedik Magyarországon is, ennek következtében a tetőterekben alkalmazandó hőszigetelés vastagsága akár 8-10 cm-rel is növekedhet.

Tovább »

Szálas magastető szigetelő anyagok akusztikai teljesítménye

 

Amikor tetőszigetelésről beszélünk, nem mindig jut eszünkbe, hogy a kész szerkezetnek nemcsak hőtechnikailag, hanem akusztikai szempontból is meghatározott követelményeknek kell eleget tennie és az élhető belső környezet kialakításához a megfelelő akusztikai minőség is legalább olyan fontos szempont.

Tovább »

Ursa Air - hőszigetelt légcsatorna elemek

 

Kifejezetten az „előreszigetelt” légtechnikai rendszermegoldásokhoz valamint speciális hangelnyelő burkolati célokra fejlesztette ki az URSA azokat az üveggyapot termékcsoportba tartozó speciális termékeket, melyek URSA AIR néven mostantól Magyarországon is elérhetőek.

Tovább »

Változások az épületek energetikai szabályozásában

 

Néhány nap múlva, április 6.-án életbe lépnek a 20/2014. (III. 7.) BM rendelet módosításainak egyes részei, ám a lényeges változások 2015. jan. 1.-től ill. az azt követő 6 évben fokozatosan válnak hatályossá. Cikkünkben a rendelet főbb pontjait tekintjük át, különös tekintettel a hőtechnikai követelmények változására.

Tovább »

Nyílthézagos tetőburkolatok vízáteresztése

 

Az úgynevezett nyílthézagos tetőburkolatok használatánál alapvető kérdés a burkolatok felszínén illetve az alatta közlekedő víz kezelése. Egy TDK dolgozathoz készült kísérletsorozat ezt a problémakört járja körül és tesz javaslatokat a tervezők számára.

Tovább »