Regisztráljon hírlevelünkre!

Navigáció





Hirdetés



Szigetelésinfo.hu » Szakcikkek » 2015 lesz az ideális szigetelési vastagságok éve

2015 lesz az ideális szigetelési vastagságok éve

 

Beépített tetőtereknél a szigetelési vastagságok szabályozási rendszere hamarosan európai színvonalra emelkedik Magyarországon is, ennek következtében a tetőterekben alkalmazandó hőszigetelés vastagsága akár 8-10 cm-rel is növekedhet.

Rögtön a dolgok közepébe vágva, egy dolgot biztosan kijelenthetünk: a szigetelési vastagságot elsősorban a beépítendő szálas hőszigetelő anyag hővezetési tényezője és a konkrét szerkezeti rétegrend határozza meg.

Tudjuk, hogy egy adott hőátbocsátási tényező, azaz U érték eléréséhez egy magasabb hővezetési tényezőjű anyagból vastagabbat kell beépíteni, mint egy alacsonyabb hővezetési tényezőjűből (lambdájúból).
A szerkezeti rétegrendet tekintve, hőtechnikailag egyáltalán nem mindegy, hogy a szarufák között és alatt vagy pedig a szarufák között és felett szigetelünk.

Szarufák közötti+alatti szigetelés

Fontos tényező nemcsak a szarufák szélessége, magassága és tengelytávolsága, hanem a szarufák alatti vázszerkezet szélessége, magassága és tengelytávolsága is.

Téli állapotokat tekintve a szarufa teljes szélességben ki van téve a hideg és a fagy környezeti hatásainak, ennek következtében a szarufák gyakorlatilag „vonalmenti hűtő bordaként” funkcionálnak, ez pedig az egész komplett szerkezetet hűti (vonalmenti hőhídak).

A fenti számítások alapját képező méretek: 80 cm szarufa közök, 15 cm szarufa magasság 7,5 cm szarufa szélesség, 40 cm belső segédváz köz és 6 cm belső segédváz szélesség.

A táblázatból egyértelműen látható, hogy amíg például szarufa alatti+közötti szigetelés esetében egy 0,044 W/mK lambdájú szigetelőanyagból több, mint 30 cm szigetelési vastagság beépítése szükséges, addig ugyanazon hőszigetelési teljesítmény eléréséhez egy jóval innovatívabb, 0,032 W/mK lambdájú termékből annak kb. 2/3-a bőven elég! Kiemelten fontos megjegyezni, hogy a nagyobb vastagsághoz tartozó tartószerkezeti és rögzítő elemek járulékos többletköltsége sokszor jelentősen, a tervezettnél is nagyobb mértékű lehet, így az olcsónak tűnő szigeteléssel végül drága szerkezet készül.

Szarufák közötti+feletti szigetelés

Figyelembe kell venni a szarufák szélességét, magasságát és tengelytávolságát, továbbá a szarufa feletti szigetelés kialakításának módját és szerkezetét.
Ez a mód hőtechnikailag azért nyújt magasabb teljesítményt a szarufák közötti+alatti szigeteléssel szemben, mert ez esetben a szarufa teljes felső felülete szigeteléssel van védve a téli hideg ellen, így ugyanolyan szigetelési összvastagságnál, ugyanolyan szarufa tengelytávolságnál, ugyanolyan lambdájú szigetelőanyag elhelyezése esetén sokkal alacsonyabb U érték érhető el.

A fenti számítások alapját képező méretek: 80 cm szarufa közök, 15 cm szarufa magasság (10 cm szarufa szélesség) + 5 cm leszorító staflifa + 5 cm URSA XPS.

A még idén érvényes építőipari rendeletek alapján egy kész beépített magastetős szerkezet U-értéke minimálisan 0,25 W/m²K kell legyen; 2015-től a minimum hőátbocsátási érték ferdesíkú térelhatároló szerkezetek estén (beépített tetőtér) jelentősen lecsökken: 0,17 W/m²K-re.
A szigorúbb európai követelményrendszernek való megfeleléssel a hazai szakemberek ismét tesznek egy komoly lépést a fenntartható építészet elősegítésének irányába!

Fontos megjegyezni, hogy a 2015. jan. 1.-től szigorodó követelmények egyelőre csak hazai vagy uniós pályázatok ill. központi költségvetésből finanszírozott építések esetén lesz kötelező. A fokozatosan életbe lépő szigorításokról az alábbi cikkből tájékozódhat:
Változások az épületek energetikai szabályozásában

További műszaki információ:
Varga Tamás
alkalmazástechnológus
(20) 972 1266
tamas.varga@uralita.com
URSA Salgótarján Zrt.
www.ursa.hu

« Vissza

Hirdetés

Szakmai cikkek:

Ismét változik az energetikai szabályozás 5. - közel nulla energiaigényű épületek

 

Az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló 7/2006. (V.24.) TNM rendelet változásait bemutató cikksorozatunk utolsó részében az elkövetkezendő években tervezendő közel nulla energiaigényű épületek előírásait mutatjuk be.

Tovább »

Ismét változik az energetikai szabályozás 4. - meglévő épületek követelményei

 

A 2016. január 1.-től változó, az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló jogszabályt bemutató cikksorozatunk 4. részében a meglévő épületek átalakítására, felújítására és bővítésére vonatkozó követelményeket tekintjük át.

Tovább »

Ismét változik az energetikai szabályozás 3. - hatósági épületek előírásai

 

2016. január 1.-től ismét változik az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló jogszabály. A jogszabályi változásokat bemutató cikksorozatunk 3. részében a hatóságok tulajdonában álló vagy hatóságok által használt épületekre vonatkozó előírásokat tekintjük át.

Tovább »

Ismét változik az energetikai szabályozás 2. - magántulajdonú épületekre vonatkozó követelmények

 

2016. január 1.-től ismét változik az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló jogszabály. Cikksorozatunk 2. részében a magántulajdonban lévő és magán használatú épületekre vonatkozó követelményeket tekintjük át.

Tovább »

Ismét változik az energetikai szabályozás

 

A 39/2015. (IX. 14.) MvM rendelet szerint 2016. január 1.-től ismét változik az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló, mindenki által jól ismert 7/2006 TNM rendelet. Az új változat egyrészt definiálja a közel nulla energiaigényű épületek követelményeit, másrészt részletesen szabályozza a következő években használatba vételre kerülő épületek követelményeit a használat jellege, a használatba vétel időpontja illetve a beruházáshoz felhasznált források szerint.

Tovább »

2015 lesz az ideális szigetelési vastagságok éve

 

Beépített tetőtereknél a szigetelési vastagságok szabályozási rendszere hamarosan európai színvonalra emelkedik Magyarországon is, ennek következtében a tetőterekben alkalmazandó hőszigetelés vastagsága akár 8-10 cm-rel is növekedhet.

Tovább »

Szálas magastető szigetelő anyagok akusztikai teljesítménye

 

Amikor tetőszigetelésről beszélünk, nem mindig jut eszünkbe, hogy a kész szerkezetnek nemcsak hőtechnikailag, hanem akusztikai szempontból is meghatározott követelményeknek kell eleget tennie és az élhető belső környezet kialakításához a megfelelő akusztikai minőség is legalább olyan fontos szempont.

Tovább »

Ursa Air - hőszigetelt légcsatorna elemek

 

Kifejezetten az „előreszigetelt” légtechnikai rendszermegoldásokhoz valamint speciális hangelnyelő burkolati célokra fejlesztette ki az URSA azokat az üveggyapot termékcsoportba tartozó speciális termékeket, melyek URSA AIR néven mostantól Magyarországon is elérhetőek.

Tovább »

Változások az épületek energetikai szabályozásában

 

Néhány nap múlva, április 6.-án életbe lépnek a 20/2014. (III. 7.) BM rendelet módosításainak egyes részei, ám a lényeges változások 2015. jan. 1.-től ill. az azt követő 6 évben fokozatosan válnak hatályossá. Cikkünkben a rendelet főbb pontjait tekintjük át, különös tekintettel a hőtechnikai követelmények változására.

Tovább »

Nyílthézagos tetőburkolatok vízáteresztése

 

Az úgynevezett nyílthézagos tetőburkolatok használatánál alapvető kérdés a burkolatok felszínén illetve az alatta közlekedő víz kezelése. Egy TDK dolgozathoz készült kísérletsorozat ezt a problémakört járja körül és tesz javaslatokat a tervezők számára.

Tovább »