Regisztráljon hírlevelünkre!

Navigáció





Hirdetés



Szigetelésinfo.hu » Fogalmak » Vízszigetelés

Vízszigetelés

Agresszív talaj és talajvíz:
A talajban lévő sók, savak, olajok stb. a talajjal illetve a talajvízzel érintkező épületszerkezetekre, építőanyagokra káros hatást gyakorolnak.

Állandó talajvíz elleni szigetelés:
A talajvíz elleni szigetelés két fő szerkezetből áll: a vízszigetelésből, amely a mértékadó talajvízszint alatti tereket és épületszerkezeteket védi a talajvíz hatása ellen és a statikailag méretezett ellenszerkezetből, amely felveszi a vínyomásból eredő terheléseket.

Becsült maximális talajvízszint:
Több fúrás, ásott kút hosszabb időn át megfigyelt, maximum-minimum vízállásának összevetéséből számítással meghatározott vízszint.

Bevonat szigetelés:
A felületre képlékeny állapotban felhordott víszigetelő anyag, amely kémiai és/vagy fizikai folyamat eredményeképpen a beépítést követően válik vízszigetelő réteggé.

Duzzadó bentonitos szigetelés:
Víz hatására természetes vagy vegyi alapon duzzadásra képes anyagok, beszorító erő hatására vízzáró, gél állapotú szigetelést képeznek.

Észlelt talajvízszint:
A vizsgálat idején a fúrásokban, ásott kutakban észlelt pillanatnyi talajvízállás.

Függőleges falszigetelés:
A talajjal határos falszerkezetek függőleges felületeit a talajból támadó vagy a leszivárgó felszíni vizek ellen védő szigetelés.

Lábazat szigetelés:
A határoló falszerkezetena csapóesőből felverődő, leszivárgó és/vagy a belső oldalon a talajból felszívódó nedvesség hatása ellen védő, az épületet körülvevő járdaszint vagy talajszint fölé függőlegesen felvezetett szigetelő réteg.

Időszakos talajvíz elleni szigetelés:
A talajvíz hatásaival megegyező, időszakosan megjelenő szivárgó-, réteg- és torlaszvíz elleni szigetelés, amelynek kialakítása azonos az állandó talajvíz elleni szigeteléssel. A hidrosztatikai nyomás szivárgó rendszerrel történő megszüntetése esetén azonos lehet a talajnedvesség elleni szigeteléssel.

Kútfej:
Építményen belüli talajvízszint-süllyesztéshez a vízszigetelésbe vízhatlanul beépített, majd lezárt szorítóperemes acélszerkezet.

Mértékadó talajvízszint:
A becsült maximális talajvízszint biztonsági tényezővel megnövelt értéke, amely a vizsgálat megbízhatóságától és szárazsági követelménytől függő, de legalább 50 cm többlet magasságot jelent. Ennek alapján kell a talajvíz elleni szigetelést és az ellenszerkezeteket méretezni.

Padlószigetelés:
Talajon fekvő padlók talajnedvesség elleni, a vízszintes falszigeteléshez vízhatlanul csatlakoztatott szigetelése.

Szivárgórendszer:
Szivárgórendszer segítségével az időszakos talajvíz (szivárgóvíz, rétegvíz, torlaszvíz), illetve a terep- és talajadottságok következtében az épület talajszint alatti határoló szerkezeteinél összegyűlt víz hidrosztatikai nyomása megszüntethető, illetve az összegyűlt víz elvezethető.

Szivárgóréteg:
A vízáteresztő réteg része, amely a talajjal érintkező felületről a vizet elvezeti.

Szorítóperemes kapcsolatok:
A csőátvezetéseknél, szerkezeti mozgási hézagoknál és egyéb, a szigetelés folytonosságát megszakító acélszerelvény.
Részei:

  • a szigetelést tartó szerkezetbe szilárdan beépített rögzített (fix) perem, vízhatlanulbehegesztett csavarokkal, vagy zárt hüvelyekkel, amelyre a vízszigetelő réteg rávezethető,
  • a leemelhető, (laza) szabad perem, amely a rögzített peremre rávezetett vízszigetelő réteget csavarokkal beszorítva, vízhatlan rögzítést tesz lehetővé.

Szűrőréteg:
A vízáteresztő réteg része, mely megakadályozza a vízáteresztő szivárgóréteg eliszaposodását.

Talajmechanikai és hidrológiai szakvélemény:
Részletesen foglalkozik a talajban lévő víz és nedvességviszonyokkal, azok helyzetével, állapotával, minőségével és javaslatot tesz a védekezés módjára.

Talajnedvesség elleni szigetelés:
A talajból származó kapilláris nedvességhatás ellen védi a felmenő falakat és a padlószerkezetet.

Tartósság:
A szigetelés azon tulajdonsága, melynek értelmében a szigetelés a rendeltetésszerű használat során, a tervezett élettartamon belül a megkövetelt szigetelőképességet megtartja.

Teknőszigetelés:
Épületek, építmények talajban álló részeit alulról és oldalról “teknőszerűen” körülfogó, talajvíz elleni szigetelés.

Tömegszigetelés:
A teherhordó térelhatároló szerkezet, amely vastagsága, tömörsége, vasalása, méretezett repedéstágassága, tömített és tervezett munkahézagai és a vízzárást fokozó vegyi anyagok révén éri el szigetelő hatását.

Vízáteresztő réteg:
Szivárgórétegből és szűrőrétegből, vagy integrált szűrő-szivárgó rétegből áll. A vízáteresztő réteg egyben a talajnedvesség elleni szigetelés védőrétege is lehet.

Vízhatlan szigetelés:
Vízhatlan a szigetelés, ha azon semennyi víz nem szívárog át.

Vízszigetelés:
Fóliákból, tekercselt lemezekből, bevonó-anyagból, lemeztáblákból, továbbá masszából és habarcsból, illetve anyagtömegből kialakított védelmi rendszer, amely tulajdonságai, beépítési módja és helyzete révén a nedvességokozó hatásokkal szemben az épületek belső tereit és a szerkezeteket megvédi.

Vízszintes falszigetelés:
A falszerkezetekbe a kapilláris nedvesség felszívódásának megakadályozására beépített, talajnedvesség elleni szigetelés.

Vízzáró szigetelés:
Vízzáró szigetelésnek nevezzük, ha a védett szerkezeten csak annyi nedvesség hatol át, amennyi a belső felületen – elváltozást nem okozva – elpárologni képes.

- – - – - – - – - – - – - – - – - – - – - – - – - – - – - – - – - – - – - – - – - – - – - – - – - – - – - –

Az Épületszigetelők, Tetőfedők és Bádogosok Magyarországi Szövetsége (ÉMSZ) által kiadott Talajnedvesség és talajvíz elleni szigetelések tervezési és kivitelezési irányelvei kiadvány alapján.

Hirdetés

Szakmai cikkek:

Ismét változik az energetikai szabályozás 5. - közel nulla energiaigényű épületek

 

Az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló 7/2006. (V.24.) TNM rendelet változásait bemutató cikksorozatunk utolsó részében az elkövetkezendő években tervezendő közel nulla energiaigényű épületek előírásait mutatjuk be.

Tovább »

Ismét változik az energetikai szabályozás 4. - meglévő épületek követelményei

 

A 2016. január 1.-től változó, az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló jogszabályt bemutató cikksorozatunk 4. részében a meglévő épületek átalakítására, felújítására és bővítésére vonatkozó követelményeket tekintjük át.

Tovább »

Ismét változik az energetikai szabályozás 3. - hatósági épületek előírásai

 

2016. január 1.-től ismét változik az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló jogszabály. A jogszabályi változásokat bemutató cikksorozatunk 3. részében a hatóságok tulajdonában álló vagy hatóságok által használt épületekre vonatkozó előírásokat tekintjük át.

Tovább »

Ismét változik az energetikai szabályozás 2. - magántulajdonú épületekre vonatkozó követelmények

 

2016. január 1.-től ismét változik az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló jogszabály. Cikksorozatunk 2. részében a magántulajdonban lévő és magán használatú épületekre vonatkozó követelményeket tekintjük át.

Tovább »

Ismét változik az energetikai szabályozás

 

A 39/2015. (IX. 14.) MvM rendelet szerint 2016. január 1.-től ismét változik az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló, mindenki által jól ismert 7/2006 TNM rendelet. Az új változat egyrészt definiálja a közel nulla energiaigényű épületek követelményeit, másrészt részletesen szabályozza a következő években használatba vételre kerülő épületek követelményeit a használat jellege, a használatba vétel időpontja illetve a beruházáshoz felhasznált források szerint.

Tovább »

2015 lesz az ideális szigetelési vastagságok éve

 

Beépített tetőtereknél a szigetelési vastagságok szabályozási rendszere hamarosan európai színvonalra emelkedik Magyarországon is, ennek következtében a tetőterekben alkalmazandó hőszigetelés vastagsága akár 8-10 cm-rel is növekedhet.

Tovább »

Szálas magastető szigetelő anyagok akusztikai teljesítménye

 

Amikor tetőszigetelésről beszélünk, nem mindig jut eszünkbe, hogy a kész szerkezetnek nemcsak hőtechnikailag, hanem akusztikai szempontból is meghatározott követelményeknek kell eleget tennie és az élhető belső környezet kialakításához a megfelelő akusztikai minőség is legalább olyan fontos szempont.

Tovább »

Ursa Air - hőszigetelt légcsatorna elemek

 

Kifejezetten az „előreszigetelt” légtechnikai rendszermegoldásokhoz valamint speciális hangelnyelő burkolati célokra fejlesztette ki az URSA azokat az üveggyapot termékcsoportba tartozó speciális termékeket, melyek URSA AIR néven mostantól Magyarországon is elérhetőek.

Tovább »

Változások az épületek energetikai szabályozásában

 

Néhány nap múlva, április 6.-án életbe lépnek a 20/2014. (III. 7.) BM rendelet módosításainak egyes részei, ám a lényeges változások 2015. jan. 1.-től ill. az azt követő 6 évben fokozatosan válnak hatályossá. Cikkünkben a rendelet főbb pontjait tekintjük át, különös tekintettel a hőtechnikai követelmények változására.

Tovább »

Nyílthézagos tetőburkolatok vízáteresztése

 

Az úgynevezett nyílthézagos tetőburkolatok használatánál alapvető kérdés a burkolatok felszínén illetve az alatta közlekedő víz kezelése. Egy TDK dolgozathoz készült kísérletsorozat ezt a problémakört járja körül és tesz javaslatokat a tervezők számára.

Tovább »