Regisztráljon hírlevelünkre!

Navigáció





Hirdetés



Szigetelésinfo.hu » Fogalmak » Hangszigetelés

Hangszigetelés

Hangelnyelési tényező (α):
Megmutatja a felületre beeső hangteljesítmény hányad részét nyeli el az adott felület.
Mértékegysége: nincs, arányszám.
α = W elnyelt / W beeső
α=0…1
α=0 → merev, hangvisszaverő felület
α=1 → ideális hangelnyelő felület

Helyszíni léghanggátlási szám (R’, R’ w):
Megmutatja, hogy egy adott épületszerkezetre beeső hangteljesítmény mekkora része sugárzódik le a vizsgált térbe az elválasztó és a környező szerkezeteken keresztül. Frekvenciafüggő, azaz egy adott szerkezet a különböző frekvenciákon vizsgálva különböző mértékben szigetel. Szigetelés jellegű mennyiség, minél nagyobb az értéke, annál jobban szigetel.
Mértékegysége: dB.
R’ = 10*lg(W beeső / W lesugárzott)
W beeső – beeső hangteljesítmény
W lesugárzott – vizsgált szerkezeten és környező szerkezeteken keresztül lesugárzott összes hangteljesítmény (W s1 + W s2 + W s3 + …)
Egyadatos jellemzője a súlyozott helyszíni léghanggátlási szám – R w.
Azonos léghanggátlási számú szerkezeteknek eltérő a zajcsökkentő hatásaa terhelő zaj függvényében → színképillesztési tényező.

Helyszíni (látszólagos) szabványos lépéshangnyomásszint (L’ n):
Megmutatja, hogy az adott födémre helyezett kopogógép hatására a védendő helyiségben mekkora hangnyomásszint alakul ki a födémen és a környező szekrezeteken átjutó hangteljesítmény hatására.
L’ n = L’ + 10*lg(A/A 0)
L’ – helyszíni lépéshangnyomásszint
A – védendő helyiség egyenértékű hangelnyelési felülete
A 0 – vonatkoztatási felület: lakószobában 10 m², tanteremben, nagyobb irodában 25 m²
Mértékegysége: dB.
Frekvenciafüggő, azaz egy adott szerkezet a különböző frekvenciákon vizsgálva különböző mértékben szigetel. Abszolút (nem szigetelés) jellegű mennyiség, minél kisebb az értéke, annál jobb a szigetelés.
Egyadatos jellemzője a súlyozott szabványos lépéshangnyomásszint – L’ nw.

Laboratóriumi léghanggátlási szám (R, R w):
Megmutatja, hogy egy adott épületszerkezetre beeső hangteljesítmény mekkora része sugárzódik le a vizsgált szerkezeten keresztül. Frekvenciafüggő, azaz egy adott szerkezet a különböző frekvenciákon vizsgálva különböző mértékben szigetel. Szigetelés jellegű mennyiség, minél nagyobb az értéke, annál jobban szigetel.
Mértékegysége: dB.
R = 10*lg(W beeső / W lesugárzott)
W beeső – beeső hangteljesítmény
W lesugárzott – vizsgált szerkezeten keresztül lesugárzott hangteljesítmény
Egyadatos jellemzője a súlyozott laboratóriumi léghanggátlási szám – R w.
Azonos léghanggátlási számú szerkezeteknek eltérő a zajcsökkentő hatásaa terhelő zaj függvényében → színképillesztési tényező.

Szabványos (laboratóriumi) lépéshangnyomásszint (L n):
Megmutatja, hogy az adott födémre helyezett kopogógép hatására a védendő helyiségben mekkora hangnyomásszint alakul ki a födémen átjutó hangteljesítmény hatására.
L n = L + 10*lg(A/A 0)
L – lépéshangnyomásszint
A – védendő helyiség egyenértékű hangelnyelési felülete
A 0 – vonatkoztatási felület: lakószobában 10 m², tanteremben, nagyobb irodában 25 m²
Mértékegysége: dB.
Frekvenciafüggő, azaz egy adott szerkezet a különböző frekvenciákon vizsgálva különböző mértékben szigetel. Abszolút (nem szigetelés) jellegű mennyiség, minél kisebb az értéke, annál jobb a szigetelés.
Egyadatos jellemzője a súlyozott szabványos lépéshangnyomásszint – L nw.

Színképillesztési tényező (C, C tr):
A léghanggátlási szám korrekciós tényezője, mely kifejezi, a terhelő zaj hatását.
Mértékegysége: dB.
C – használati zaj, nagysebességű közlekedés (80 km/h felett), sugárhajtásos légi közlekedés közelről…
C~tr~ – közúti közlekedés (80 km/h alatt), vegyes városi közlekedés, légi közlekedés távolról, disco zene…

Utózengési idő (T):
A hangforrás kikapcsolása után 60 dB hangnyomászint csökkenéshez szükséges idő.
Mértékegysége: s.
T = 0,163*V/A – Sabine-formula
V – terem térfogata
A – egyenértékű hangelnyelési felület

Hirdetés

Szakmai cikkek:

Ismét változik az energetikai szabályozás 5. - közel nulla energiaigényű épületek

 

Az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló 7/2006. (V.24.) TNM rendelet változásait bemutató cikksorozatunk utolsó részében az elkövetkezendő években tervezendő közel nulla energiaigényű épületek előírásait mutatjuk be.

Tovább »

Ismét változik az energetikai szabályozás 4. - meglévő épületek követelményei

 

A 2016. január 1.-től változó, az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló jogszabályt bemutató cikksorozatunk 4. részében a meglévő épületek átalakítására, felújítására és bővítésére vonatkozó követelményeket tekintjük át.

Tovább »

Ismét változik az energetikai szabályozás 3. - hatósági épületek előírásai

 

2016. január 1.-től ismét változik az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló jogszabály. A jogszabályi változásokat bemutató cikksorozatunk 3. részében a hatóságok tulajdonában álló vagy hatóságok által használt épületekre vonatkozó előírásokat tekintjük át.

Tovább »

Ismét változik az energetikai szabályozás 2. - magántulajdonú épületekre vonatkozó követelmények

 

2016. január 1.-től ismét változik az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló jogszabály. Cikksorozatunk 2. részében a magántulajdonban lévő és magán használatú épületekre vonatkozó követelményeket tekintjük át.

Tovább »

Ismét változik az energetikai szabályozás

 

A 39/2015. (IX. 14.) MvM rendelet szerint 2016. január 1.-től ismét változik az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló, mindenki által jól ismert 7/2006 TNM rendelet. Az új változat egyrészt definiálja a közel nulla energiaigényű épületek követelményeit, másrészt részletesen szabályozza a következő években használatba vételre kerülő épületek követelményeit a használat jellege, a használatba vétel időpontja illetve a beruházáshoz felhasznált források szerint.

Tovább »

2015 lesz az ideális szigetelési vastagságok éve

 

Beépített tetőtereknél a szigetelési vastagságok szabályozási rendszere hamarosan európai színvonalra emelkedik Magyarországon is, ennek következtében a tetőterekben alkalmazandó hőszigetelés vastagsága akár 8-10 cm-rel is növekedhet.

Tovább »

Szálas magastető szigetelő anyagok akusztikai teljesítménye

 

Amikor tetőszigetelésről beszélünk, nem mindig jut eszünkbe, hogy a kész szerkezetnek nemcsak hőtechnikailag, hanem akusztikai szempontból is meghatározott követelményeknek kell eleget tennie és az élhető belső környezet kialakításához a megfelelő akusztikai minőség is legalább olyan fontos szempont.

Tovább »

Ursa Air - hőszigetelt légcsatorna elemek

 

Kifejezetten az „előreszigetelt” légtechnikai rendszermegoldásokhoz valamint speciális hangelnyelő burkolati célokra fejlesztette ki az URSA azokat az üveggyapot termékcsoportba tartozó speciális termékeket, melyek URSA AIR néven mostantól Magyarországon is elérhetőek.

Tovább »

Változások az épületek energetikai szabályozásában

 

Néhány nap múlva, április 6.-án életbe lépnek a 20/2014. (III. 7.) BM rendelet módosításainak egyes részei, ám a lényeges változások 2015. jan. 1.-től ill. az azt követő 6 évben fokozatosan válnak hatályossá. Cikkünkben a rendelet főbb pontjait tekintjük át, különös tekintettel a hőtechnikai követelmények változására.

Tovább »

Nyílthézagos tetőburkolatok vízáteresztése

 

Az úgynevezett nyílthézagos tetőburkolatok használatánál alapvető kérdés a burkolatok felszínén illetve az alatta közlekedő víz kezelése. Egy TDK dolgozathoz készült kísérletsorozat ezt a problémakört járja körül és tesz javaslatokat a tervezők számára.

Tovább »