Szigetelésinfo.hu

Vízszigetelés

Agresszív talaj és talajvíz:
A talajban lévő sók, savak, olajok stb. a talajjal illetve a talajvízzel érintkező épületszerkezetekre, építőanyagokra káros hatást gyakorolnak.

Állandó talajvíz elleni szigetelés:
A talajvíz elleni szigetelés két fő szerkezetből áll: a vízszigetelésből, amely a mértékadó talajvízszint alatti tereket és épületszerkezeteket védi a talajvíz hatása ellen és a statikailag méretezett ellenszerkezetből, amely felveszi a vínyomásból eredő terheléseket.

Becsült maximális talajvízszint:
Több fúrás, ásott kút hosszabb időn át megfigyelt, maximum-minimum vízállásának összevetéséből számítással meghatározott vízszint.

Bevonat szigetelés:
A felületre képlékeny állapotban felhordott víszigetelő anyag, amely kémiai és/vagy fizikai folyamat eredményeképpen a beépítést követően válik vízszigetelő réteggé.

Duzzadó bentonitos szigetelés:
Víz hatására természetes vagy vegyi alapon duzzadásra képes anyagok, beszorító erő hatására vízzáró, gél állapotú szigetelést képeznek.

Észlelt talajvízszint:
A vizsgálat idején a fúrásokban, ásott kutakban észlelt pillanatnyi talajvízállás.

Függőleges falszigetelés:
A talajjal határos falszerkezetek függőleges felületeit a talajból támadó vagy a leszivárgó felszíni vizek ellen védő szigetelés.

Lábazat szigetelés:
A határoló falszerkezetena csapóesőből felverődő, leszivárgó és/vagy a belső oldalon a talajból felszívódó nedvesség hatása ellen védő, az épületet körülvevő járdaszint vagy talajszint fölé függőlegesen felvezetett szigetelő réteg.

Időszakos talajvíz elleni szigetelés:
A talajvíz hatásaival megegyező, időszakosan megjelenő szivárgó-, réteg- és torlaszvíz elleni szigetelés, amelynek kialakítása azonos az állandó talajvíz elleni szigeteléssel. A hidrosztatikai nyomás szivárgó rendszerrel történő megszüntetése esetén azonos lehet a talajnedvesség elleni szigeteléssel.

Kútfej:
Építményen belüli talajvízszint-süllyesztéshez a vízszigetelésbe vízhatlanul beépített, majd lezárt szorítóperemes acélszerkezet.

Mértékadó talajvízszint:
A becsült maximális talajvízszint biztonsági tényezővel megnövelt értéke, amely a vizsgálat megbízhatóságától és szárazsági követelménytől függő, de legalább 50 cm többlet magasságot jelent. Ennek alapján kell a talajvíz elleni szigetelést és az ellenszerkezeteket méretezni.

Padlószigetelés:
Talajon fekvő padlók talajnedvesség elleni, a vízszintes falszigeteléshez vízhatlanul csatlakoztatott szigetelése.

Szivárgórendszer:
Szivárgórendszer segítségével az időszakos talajvíz (szivárgóvíz, rétegvíz, torlaszvíz), illetve a terep- és talajadottságok következtében az épület talajszint alatti határoló szerkezeteinél összegyűlt víz hidrosztatikai nyomása megszüntethető, illetve az összegyűlt víz elvezethető.

Szivárgóréteg:
A vízáteresztő réteg része, amely a talajjal érintkező felületről a vizet elvezeti.

Szorítóperemes kapcsolatok:
A csőátvezetéseknél, szerkezeti mozgási hézagoknál és egyéb, a szigetelés folytonosságát megszakító acélszerelvény.
Részei:

• a szigetelést tartó szerkezetbe szilárdan beépített rögzített (fix) perem, vízhatlanulbehegesztett csavarokkal, vagy zárt hüvelyekkel, amelyre a vízszigetelő réteg rávezethető,
• a leemelhető, (laza) szabad perem, amely a rögzített peremre rávezetett vízszigetelő réteget csavarokkal beszorítva, vízhatlan rögzítést tesz lehetővé.

Szűrőréteg:
A vízáteresztő réteg része, mely megakadályozza a vízáteresztő szivárgóréteg eliszaposodását.

Talajmechanikai és hidrológiai szakvélemény:
Részletesen foglalkozik a talajban lévő víz és nedvességviszonyokkal, azok helyzetével, állapotával, minőségével és javaslatot tesz a védekezés módjára.

Talajnedvesség elleni szigetelés:
A talajból származó kapilláris nedvességhatás ellen védi a felmenő falakat és a padlószerkezetet.

Tartósság:
A szigetelés azon tulajdonsága, melynek értelmében a szigetelés a rendeltetésszerű használat során, a tervezett élettartamon belül a megkövetelt szigetelőképességet megtartja.

Teknőszigetelés:
Épületek, építmények talajban álló részeit alulról és oldalról “teknőszerűen” körülfogó, talajvíz elleni szigetelés.

Tömegszigetelés:
A teherhordó térelhatároló szerkezet, amely vastagsága, tömörsége, vasalása, méretezett repedéstágassága, tömített és tervezett munkahézagai és a vízzárást fokozó vegyi anyagok révén éri el szigetelő hatását.

Vízáteresztő réteg:
Szivárgórétegből és szűrőrétegből, vagy integrált szűrő-szivárgó rétegből áll. A vízáteresztő réteg egyben a talajnedvesség elleni szigetelés védőrétege is lehet.

Vízhatlan szigetelés:
Vízhatlan a szigetelés, ha azon semennyi víz nem szívárog át.

Vízszigetelés:
Fóliákból, tekercselt lemezekből, bevonó-anyagból, lemeztáblákból, továbbá masszából és habarcsból, illetve anyagtömegből kialakított védelmi rendszer, amely tulajdonságai, beépítési módja és helyzete révén a nedvességokozó hatásokkal szemben az épületek belső tereit és a szerkezeteket megvédi.

Vízszintes falszigetelés:
A falszerkezetekbe a kapilláris nedvesség felszívódásának megakadályozására beépített, talajnedvesség elleni szigetelés.

Vízzáró szigetelés:
Vízzáró szigetelésnek nevezzük, ha a védett szerkezeten csak annyi nedvesség hatol át, amennyi a belső felületen – elváltozást nem okozva – elpárologni képes.

- – - – - – - – - – - – - – - – - – - – - – - – - – - – - – - – - – - – - – - – - – - – - – - – - – - – - –

Az Épületszigetelők, Tetőfedők és Bádogosok Magyarországi Szövetsége (ÉMSZ) által kiadott Talajnedvesség és talajvíz elleni szigetelések tervezési és kivitelezési irányelvei kiadvány alapján.