Regisztráljon hírlevelünkre!

Navigáció





Hirdetés



Szigetelésinfo.hu » Expandált polisztirol habok » Expandált polisztirol habok - EPS

Expandált polisztirol habok - EPS

 

Az expandált polisztirolhab (röviden: EPS) alapanyaga hőre lágyuló polimerizált sztirol, ami habosító anyagot és égéskésleltető adalékot tartalmaz. A túlnyomórészt levegőből álló (98%) anyag kiváló hőszigetelő képességet mutat, jól alakítható, egészségre, környezetre nem veszélyes.

GYÁRTÁS

A gyártás lépései: – előhabosítás – pihentetés – utóhabosítás (szükség szerint) – tömbhabosítás – a blokkok pihentetése – a termékek méretre vágása.

Előhabosítás során gőz hatására az alapanyag szemcsék megpuhulnak, és a hőmérsékletnövekedés hatására a pentán hajtógáz eredeti térfogatuk 20-50-szeresére “felfújja” azokat. A gyöngyön belül apró, zárt cellák alakulnak ki; ennek köszönhető a kiváló hőszigetelő képessége.

A gyöngyök felülete a lehűlés során megkeményedik, a hajtóanyag a lehűlés következtében összehúzódik, a kemény héjú gömbbe levegő diffundál. A pihentetés során a gyöngyök leadják a gőzölés során felvett nedvességet.

A tömbösítés során zárt formában újabb gőzölésnek teszik ki az előhabosított gyöngyöt. A szemcsék összepréselődnek, összehegednek; kötőanyag nélkül homogén tömbbé állnak össze. A kész tömböket elektromosan fűtött, fém szállal vágják méretre.
A lépéshangszigetelő lemezeket gyártásközi un. roppantással, préseléssel teszik alkalmassá, hogy úsztatott padlókban elnyeljék a lépéshangokat.

A formahabosított termékek gyártása során nem tömböket készítenek, a zárt „sablon” itt táblaméretű. Egy gyártási ütemben így egy-egy hőszigetelő tábla készül. A gyártási eljárás különleges tulajdonságú (pl. nedvességnek ellenálló) alapanyagok felhasználására is alkalmas, a termékek műszaki tulajdonságai pedig igen nagy pontosságúak. A minőség-ellenőrzés darabonként történhet. A technológia lehetővé teszi különleges, vágással nem létrehozható formájú termékek előállítását.

TULAJDONSÁGOK

Hő- és páratechnikai szempontok:
Az expandált polisztirolhab legfontosabb jellemzője a hővezetési tényező (λ[W/(m*K)] ). Az igen jó hőszigetelő képesség a zárt cellákban nyugvó levegőnek köszönhető. A bezárt levegő nem távozik a cellákból, s így az anyag hőszigetelő képessége az idő múlásával sem csökken.

A hővezetési tényező λ közölt értéke nagy számú vizsgálat eredményének statisztikailag feldolgozásával megállapított, a 90 %-os biztonsági szinthez tartozó jellemző. Az EPS termékek betervezését – hasonlóan minden más hőszigetelő anyaghoz – minden esetben hő- és páratechnikai méretezésnek, ellenőrzésnek kell megelőznie! Csak a pontosan méretezett, szakszerűen betervezett és beépített, rendeltetésszerűen használt épületszerkezetnél várható a kifogástalan, gazdaságos és zavarmentes viselkedés.

Mechanikai igénybevétellel szembeni ellenállás:
A 2003-ban hatályba lépett MSZ EN 13163:2001 szabvány, a hőszigetelő EPS termékek csoportosítását nyomófeszültség kategóriák szerint határozta meg (pl. EPS 30, EPS 70, EPS 80, EPS 100, EPS 150, EPS 200). A műszaki adatokban szereplő nyomófeszültség 10% összenyomódás mellett értendő. Ezeket a feszültségeket vesszük figyelembe rövid ideig ható terhek esetén. A 10%-os összenyomódáshoz tartozó szilárdsági értékek viszont nem méretezési értékek, mert a polisztirol hab egy bizonyos összenyomódás felett (cca. 2-3%) már nem elasztikusan viselkedik, a cellák maradandó alakváltozást szenvednek.

Nedvesség elleni védelem:
A tömbhabosított EPS lemezeket a nedvesség káros hatásától minden esetben védeni kell. Az építés közben jelentkező, ún. technológiai nedvesség hőszigetelésbe való bejutásának megakadályozása is indokolt.

Alaktartóság:
Az alaktartóság az MSZ EN 13163 szabvány szerint több jellemzővel definiálható.
Normál laboratóriumi körülmények (23 °C, 50 % páratartalom) között a méretváltozás nem lehet nagyobb, mint ± 0,5 % [DS(N)5], illetve ± 0,2 % [DS(N)2]. Ha az anyag méretállandóságát 70 °C-on, normál klímához képest lényegesen nagyobb igénybevételnek kitéve vizsgálják, a méretváltozás nem haladhatja meg a 3%-ot [DS(70,-) 3]. A méretállandóság fokozott hőmérséklethatás és nyomó-igénybevétel (DLT: 20kPa, 80 °C, DLT: 40kPa, 70 °C) mellett vizsgálva a méretváltozás kisebb kell legyen 5%-nál.
Az expandált polisztirol – mint a műanyag termékek többsége – az előállítást követően kis mértékben zsugorodik. Hagyományos tömbösítési eljárás alkalmazása esetén, az első 90 napban mérhető, azt követően elhanyagolhatóan kis mértékű. A korszerű tömbösítő berendezéseknél – mint ahogy a MEPS tagjai gyártanak – a méretállandóság jelentősen rövidebb idő alatt elérhető.

Az expandált polisztirol hőtágulási együtthatója 5-7 mm/m/100K. Nagy hőmérsékletváltozás a nagyméretű hőszigetelő elemeknél lényeges hosszváltozást okoz, így az elemek rögzítésénél figyelembe kell venni a fokozott nyíró igénybevételt.

Élettartam:
Az expandált polisztirolhab hőszigetelő lemezek anyagtulajdonságai az idő múlásával nem változnak. A hab nem korhad, nem rothad. Tartós ultraibolya sugárzás ( pl. napfény) hatására az anyag felszíne megsárgul, rideg, porló lesz. A helyesen beépített anyag felülete mindig eltakart, így védelméről csak a hosszú idejű tárolásnál kell gondoskodni.

Hőállóság:
Az expandált polisztirol hőre lágyuló sztirol alapanyagú. Magasabb hőmérsékleten (+80 ºC felett) romlik a terhelhetősége, méretállandósága. Ezért nem javasolt, a tartósan
+70 ºC feletti hőmérsékletnek kitett helyeken való alkalmazása. Alacsony hőmérsékleten tetszőlegesen felhasználható, de ez az építőiparban már nem jellemző.

Éghetőség:
Az éghetőség, a tűzzel szembeni viselkedés vizsgálata és a tűzveszélyességi osztályba sorolás az MSZ EN 13501 szerint történik. A MEPS tagjai által gyártott expandált polisztirolhabok az E kategóriába tartoznak. A korábbi szabályozás megnevezései szerint termékeink a „nehezen éghető” kategóriába tartoznak. Az anyag tűzterhelésnek kitéve ég, de az égéshő elvételét követően önkioltóan viselkedik. Égés közben mérgező anyagok nem keletkeznek. Az anyagban lévő adalékoknak köszönhetően, ún. csepegve égés jelenség nincs, tehát megolvadva, csepegve a tüzet nem terjeszti tovább.

Vegyszerállóság:
A polisztirolhabot a szokásos építőanyagok – cement, mész, gipsz, anhidrit és az ezekből készült keverékek – nem károsítják. Ellenáll a sóoldatoknak, alkáliáknak, szappanoknak, erős ásványi savaknak (pl. sósav 35 %-ig, salétromsav 50 %-ig, kénsav 95 %-ig), gyenge savaknak (pl. szénsav, tejsav), bitumennek, oldószermentes bitumenes hidegragasztóknak, szilikonolajoknak, adhezív ragasztóknak, alkoholoknak.

Az EPS termékeket a szerves oldószerek (aceton, benzol, nitrohígító, dízelolaj, benzin, xilol, terpentin) károsítják, ezért ilyen anyagokkal közvetlenül nem érintkezhet. Olyan helyiségekben, ahol oldószertartalmú anyagok gyártását, feldolgozását végzik, vagy olyan mértékben alkalmazzák, hogy a helyiség légterének oldószertartalma magas, ott beépítése nem javasolt. Ez a körülmény érvényes a ragasztók esetében is.

PVC alapú vízszigetelő lemezek esetén, figyelembe kell venni a fizikai érintkezés közben jelentkező lágyítóvándorlást. Ha nem váltható ki a PVC, akkor elválasztóréteget (pl.: polipropilén filc) kell közbeiktatni a rétegrendbe.

Környezeti hatás:
Az EPS kémiailag semleges hatású, így a környezetbe jutva azt nem szennyezi, semmilyen
élőkörnyezetre-, természetre káros hatást kifejtő anyagot nem tartalmaznak. Baktériumoknak, gombáknak, vagy fejlettebb élőlényeknek táplálékául nem szolgálnak. Éppígy nem tápláléka rovaroknak, rágcsálóknak, bár figyelemmel az anyag kifejezetten jó hőérzeti hatására – ha hozzáférnek – hajlandóak beleköltözni, befészkelni abba; ezért úgy kell beépíteni, hogy a hozzáférést meggátoljuk.

« Vissza

Hirdetés

Szakmai cikkek:

Ismét változik az energetikai szabályozás 5. - közel nulla energiaigényű épületek

 

Az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló 7/2006. (V.24.) TNM rendelet változásait bemutató cikksorozatunk utolsó részében az elkövetkezendő években tervezendő közel nulla energiaigényű épületek előírásait mutatjuk be.

Tovább »

Ismét változik az energetikai szabályozás 4. - meglévő épületek követelményei

 

A 2016. január 1.-től változó, az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló jogszabályt bemutató cikksorozatunk 4. részében a meglévő épületek átalakítására, felújítására és bővítésére vonatkozó követelményeket tekintjük át.

Tovább »

Ismét változik az energetikai szabályozás 3. - hatósági épületek előírásai

 

2016. január 1.-től ismét változik az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló jogszabály. A jogszabályi változásokat bemutató cikksorozatunk 3. részében a hatóságok tulajdonában álló vagy hatóságok által használt épületekre vonatkozó előírásokat tekintjük át.

Tovább »

Ismét változik az energetikai szabályozás 2. - magántulajdonú épületekre vonatkozó követelmények

 

2016. január 1.-től ismét változik az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló jogszabály. Cikksorozatunk 2. részében a magántulajdonban lévő és magán használatú épületekre vonatkozó követelményeket tekintjük át.

Tovább »

Ismét változik az energetikai szabályozás

 

A 39/2015. (IX. 14.) MvM rendelet szerint 2016. január 1.-től ismét változik az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló, mindenki által jól ismert 7/2006 TNM rendelet. Az új változat egyrészt definiálja a közel nulla energiaigényű épületek követelményeit, másrészt részletesen szabályozza a következő években használatba vételre kerülő épületek követelményeit a használat jellege, a használatba vétel időpontja illetve a beruházáshoz felhasznált források szerint.

Tovább »

2015 lesz az ideális szigetelési vastagságok éve

 

Beépített tetőtereknél a szigetelési vastagságok szabályozási rendszere hamarosan európai színvonalra emelkedik Magyarországon is, ennek következtében a tetőterekben alkalmazandó hőszigetelés vastagsága akár 8-10 cm-rel is növekedhet.

Tovább »

Szálas magastető szigetelő anyagok akusztikai teljesítménye

 

Amikor tetőszigetelésről beszélünk, nem mindig jut eszünkbe, hogy a kész szerkezetnek nemcsak hőtechnikailag, hanem akusztikai szempontból is meghatározott követelményeknek kell eleget tennie és az élhető belső környezet kialakításához a megfelelő akusztikai minőség is legalább olyan fontos szempont.

Tovább »

Ursa Air - hőszigetelt légcsatorna elemek

 

Kifejezetten az „előreszigetelt” légtechnikai rendszermegoldásokhoz valamint speciális hangelnyelő burkolati célokra fejlesztette ki az URSA azokat az üveggyapot termékcsoportba tartozó speciális termékeket, melyek URSA AIR néven mostantól Magyarországon is elérhetőek.

Tovább »

Változások az épületek energetikai szabályozásában

 

Néhány nap múlva, április 6.-án életbe lépnek a 20/2014. (III. 7.) BM rendelet módosításainak egyes részei, ám a lényeges változások 2015. jan. 1.-től ill. az azt követő 6 évben fokozatosan válnak hatályossá. Cikkünkben a rendelet főbb pontjait tekintjük át, különös tekintettel a hőtechnikai követelmények változására.

Tovább »

Nyílthézagos tetőburkolatok vízáteresztése

 

Az úgynevezett nyílthézagos tetőburkolatok használatánál alapvető kérdés a burkolatok felszínén illetve az alatta közlekedő víz kezelése. Egy TDK dolgozathoz készült kísérletsorozat ezt a problémakört járja körül és tesz javaslatokat a tervezők számára.

Tovább »