Regisztráljon hírlevelünkre!

Navigáció





Hirdetés



Szigetelésinfo.hu » Cikkek » Túl nehéz lenne a feladat: ezzel magyarázza a kormány, hogy inkább elveszi a lakosságnak megigért 90 milliárd forintot

Túl nehéz lenne a feladat: ezzel magyarázza a kormány, hogy inkább elveszi a lakosságnak megigért 90 milliárd forintot

2016-04-28

Hárommillió korszerűtlen, energiapazarló otthon felújítása halasztódik el beláthatatlan időre, ha Brüsszel jóváhagyja a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program kormány által indítványozott módosítását. A 2015 elején már az EU által is elfogadott tervekkel ellentétben nem támogatná a lakóépületek korszerűsítését uniós vissza nem térítendő forrásokkal a kormány, holott a közintézményi felújításokkal szemben a lakossági szektorban jóval kisebb költséggel sokkal több energiát lehet megspórolni. Az indoklás szerint ugyanis ez bonyolult lenne, továbbá az elmúlt évek alatt nem sikerült felállítani azt az intézményrendszert, amely megbízhatóan fogadni tudná az e célra fordítható uniós pénzeket.

A kormány a módosítás mellé benyújtott „szakmai” indoklásban fogalmazta meg, mi is az oka annak, hogy fontosabbnak látják a magyar otthonok rezsicsökkentő felújítására fordítható támogatási összeget inkább a középületekre költeni. Eszerint nem a lakossági igény vagy indokoltság hiánya, nem is a források szűkössége miatt javasolja a magyar Kormány, hogy közel 90 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást vonjanak el az emberektől.

Hanem azért, mert „a magyar támogatáspolitikai intézményrendszer 2014. év eleji átalakítása, az ezzel járó fluktuáció,… a pénzügyi eszközök terén tapasztalattal nem rendelkező KEHOP IH – Irányító Hatóság – számára nem tette lehetővé olyan erőforrások átcsoportosítását erre a területre, amelynek köszönhetően biztonsággal elindítható lenne egy rendkívül bonyolult, ugyanakkor rugalmatlan lakossági támogatási rendszer”.1

A kormány által kezdeményezett módosítást egy ún. Monitoring Bizottságnak (MB) is jóvá kell hagynia, melynek tagjai 2016. április 27-én ültek össze. A MB nagy többséggel elfogadta a kormány módosítási tervét.

Szükség lenne lakossági energiahatékonysági támogatásokra
A lakóépületek fogyasztják el Magyarország teljes primer energiafelhasználásának (kb. 1000 petajoule) nagyjából egyharmadát . A közintézmények energiafogyasztása ennek mindössze töredéke, hiszen a majd három millió lakóépülethez képest csak párezer középület van. A lakóépületekben továbbá sokkal olcsóbban lehet energiát megtakarítani, mint a középületekben.2

Míg a lakossági beruházások ösztönzésére, vissza nem térítendő támogatásokból elköltött minden 100 milliárd forint nagyjából 300-400 milliárdnyi beruházást hoz létre, addig a középületeknél ez a multiplikátor-hatás – a száz százalékos támogatási arány miatt – nem érvényesül.

A kedvezményes hiteleket és vissza nem térítendő támogatásokat egyesítő lakossági támogatási rendszer, ami a kormány szerint „rendkívül bonyolult, ugyanakkor rugalmatlan”, valójában annyira nem bonyolult, hisz már Szlovákiában, Csehországban és Bulgáriában is léteznek ilyen programok

„Jelenleg nincs akkora forrás a magyar költségvetésben, mely mérhető lenne a KEHOP 90 milliárd forintjához. Azt pedig egyelőre senki nem tudja, kaphat-e Magyarország bármilyen fejlesztési forrást a következő, 2020 utáni uniós finanszírozási ciklusban – és ha igen, mire. A több millió korszerűtlen, energiapazarló otthon felújítása így megint beláthatatlan időre halasztódik el. A lakóépületek energetikai felújítása a nemzet érdeke, ez a tartós rezsicsökkentés alapja.” – mondta Szalai Gabriella, a MEHI programigazgatója.

Miért nem elegendő a hitel alapú támogatás?
Az Energiaklub és Magyar Energiahatékonysági Intézet 2015 decemberi felmérése szerint a magyar lakosság 94 százaléka indokoltnak tartja, hogy legyen uniós pályázati támogatás a magyar otthonok energetikai korszerűsítésére. A háztartások mintegy kétharmada nem korszerűsítené otthonát, ha csak saját megtakarításaira és hitelekre támaszkodhatna. Az emberek 87 százalékának nincs megtakarítása, vagyis ők önerőből nem tudják korszerűsíteni ingatlanjukat, hiába térülne meg később a beruházás. A felújítani szándékozó háztartások mindössze 11 százaléka venne fel hitelt a beruházáshoz. A lakossági visszatérítendő támogatások kereslet- és beruházás-élénkítő hatása annál is inkább megkérdőjelezhető, mert az a meglevő lakástakarék konstrukcióknál kedvezőtlenebb feltételeket jelent – tehát nem nyújt plusz ösztönzést a felújítási piac fellendítéséhez.

„Érthető, ha az állam azt várja, hogy a háztartások is áldozzanak otthonuk felújítására. Ugyanakkor közérdek, hogy az állam is támogassa a hatalmas épületállomány korszerűsítését, hiszen ennek révén csökken Magyarország energia- és importfüggősége, javul a külkereskedelmi mérleg, és tízezrek juthatnak munkához , azokon a vidékeken is, ahol kevés a munkahely. Kellő politikai akarattal nyilván a magyar kormánynak sem okozna gondot a rendszert kialakítani. Az Energiaklub stratégiai hibának tartja ezt a kormányzati lépést.” – mondta dr. Bart István, az Energiaklub társelnöke.

További információ:
Szalai Gabriella (MEHI): 20/956 2160 mehi@mehi.hu
dr. Bart István (Energiaklub): 30/948-2246 bart@energiaklub.hu

1 Forrás: a Monitoring Bizottság számára benyújtott KEHOP módosítás indoklása
2 Nemzeti Épületenergetikai Stratégia: középületben 1 PJ energia megtakarítása átlagosan 95 milliárd forintba, lakóépület esetén 42 milliárd forintba

« Vissza

Hirdetés

Szakmai cikkek:

Ismét változik az energetikai szabályozás 5. - közel nulla energiaigényű épületek

 

Az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló 7/2006. (V.24.) TNM rendelet változásait bemutató cikksorozatunk utolsó részében az elkövetkezendő években tervezendő közel nulla energiaigényű épületek előírásait mutatjuk be.

Tovább »

Ismét változik az energetikai szabályozás 4. - meglévő épületek követelményei

 

A 2016. január 1.-től változó, az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló jogszabályt bemutató cikksorozatunk 4. részében a meglévő épületek átalakítására, felújítására és bővítésére vonatkozó követelményeket tekintjük át.

Tovább »

Ismét változik az energetikai szabályozás 3. - hatósági épületek előírásai

 

2016. január 1.-től ismét változik az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló jogszabály. A jogszabályi változásokat bemutató cikksorozatunk 3. részében a hatóságok tulajdonában álló vagy hatóságok által használt épületekre vonatkozó előírásokat tekintjük át.

Tovább »

Ismét változik az energetikai szabályozás 2. - magántulajdonú épületekre vonatkozó követelmények

 

2016. január 1.-től ismét változik az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló jogszabály. Cikksorozatunk 2. részében a magántulajdonban lévő és magán használatú épületekre vonatkozó követelményeket tekintjük át.

Tovább »

Ismét változik az energetikai szabályozás

 

A 39/2015. (IX. 14.) MvM rendelet szerint 2016. január 1.-től ismét változik az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló, mindenki által jól ismert 7/2006 TNM rendelet. Az új változat egyrészt definiálja a közel nulla energiaigényű épületek követelményeit, másrészt részletesen szabályozza a következő években használatba vételre kerülő épületek követelményeit a használat jellege, a használatba vétel időpontja illetve a beruházáshoz felhasznált források szerint.

Tovább »

2015 lesz az ideális szigetelési vastagságok éve

 

Beépített tetőtereknél a szigetelési vastagságok szabályozási rendszere hamarosan európai színvonalra emelkedik Magyarországon is, ennek következtében a tetőterekben alkalmazandó hőszigetelés vastagsága akár 8-10 cm-rel is növekedhet.

Tovább »

Szálas magastető szigetelő anyagok akusztikai teljesítménye

 

Amikor tetőszigetelésről beszélünk, nem mindig jut eszünkbe, hogy a kész szerkezetnek nemcsak hőtechnikailag, hanem akusztikai szempontból is meghatározott követelményeknek kell eleget tennie és az élhető belső környezet kialakításához a megfelelő akusztikai minőség is legalább olyan fontos szempont.

Tovább »

Ursa Air - hőszigetelt légcsatorna elemek

 

Kifejezetten az „előreszigetelt” légtechnikai rendszermegoldásokhoz valamint speciális hangelnyelő burkolati célokra fejlesztette ki az URSA azokat az üveggyapot termékcsoportba tartozó speciális termékeket, melyek URSA AIR néven mostantól Magyarországon is elérhetőek.

Tovább »

Változások az épületek energetikai szabályozásában

 

Néhány nap múlva, április 6.-án életbe lépnek a 20/2014. (III. 7.) BM rendelet módosításainak egyes részei, ám a lényeges változások 2015. jan. 1.-től ill. az azt követő 6 évben fokozatosan válnak hatályossá. Cikkünkben a rendelet főbb pontjait tekintjük át, különös tekintettel a hőtechnikai követelmények változására.

Tovább »

Nyílthézagos tetőburkolatok vízáteresztése

 

Az úgynevezett nyílthézagos tetőburkolatok használatánál alapvető kérdés a burkolatok felszínén illetve az alatta közlekedő víz kezelése. Egy TDK dolgozathoz készült kísérletsorozat ezt a problémakört járja körül és tesz javaslatokat a tervezők számára.

Tovább »