Regisztráljon hírlevelünkre!

Navigáció





Hirdetés



Szigetelésinfo.hu » Cikkek » Passzívház Egyetem - összefoglaló

Passzívház Egyetem - összefoglaló

2011-06-22

2011. július 14-én rendezte a HVG kiadásában megjelenő Bautrend építőipari szaklap és a Passzívház Akadémia a Passzívház Szabadegyetemet az Óbudai Egyetemen. Az idén harmadik alkalommal megtartott rendezvényen a középületek felújítása volt a téma.

A képzésen 120-an vettek részt, a nagy érdeklődés a téma jelentőségének és a színvonalas előadásoknak köszönhető. A téma fontosságát jelzi, hogy sok egyetemi hallgató is kíváncsi volt az előadásokra. Ők az Óbudai Egyetem Ybl Miklós karáról és a Budapesti Műszaki Egyetemről érkeztek. A rendezvény moderátora Tóth Péter, a Bautrend lapigazgatója volt.

Alapok

Bevezető előadásában Cserniczky Tamás, az AAM Vezetői Informatikai Tanácsadó Zrt. képviseletében a felújítások megtérülését elemezte. Vizsgálta, hogy az állam számára milyen bevétel- és kiadásnövekedéssel, illetve csökkenéssel jár az épületek energiahatékony felújítása, és mekkora lehet a megtérülési idő. Következtetési alapján az állam számára a saját fenntartású épületek felújítása a leggazdaságosabb megoldás.

Debreczy Zoltán gépészmérnök, a Magyar Passzívház Szövetség (Mapasz) elnöke Passzívház-trendek és kilátások címmel tartott előadást, ebben az Innsbruckban megrendezett 15. Nemzetközi Passzívház Konferencia tapasztalatairól számolt be. Felhívta a figyelmet arra, hogy Európában hamarosan csak a közel nulla energiaigényű épületekre adnak majd ki építési engedélyeket. Először a középületek esetében, majd a lakóépületekre is. Ma darabra Németországban van a legtöbb passzívház, amíg a lakosságszámra vetítve Ausztriában. Ezekben az országokban azonban megfelelő támogatási rendszer is társul a követelményekhez.

Gyakorlati tapasztalatok

Tőkés Balázs okleveles építészmérnök, a BME Építéskivitelezési Tanszékének munkatársa előadásának témája a passzívház szemlélet alapelemeinek értékelése volt egyes középületek esetében. Kitért a családi ház szintű épületek és a középületek közötti passzívház vonatkozású tervezési különbségekre. Előadásában hangsúlyozta, hogy a nagyobb volumenű, energetikailag kedvezőbb épülettest több lehetőséget enged az építészeti kibontakozásra.

Gáti György és Cseh József az LG Electronics képviseletében a változó hűtőközeg tömegáramú rendszerek alkalmazási lehetőségeit mutatta be.

Horváth Sándor okleveles építészmérnök, a BME Épületszerkezettani Tanszék adjunktusa, a Mapasz tagja Lakóotthonok és egyéb passzívház közösségi épületek címmel mutatta be a Békásmegyeren épülő fogyatékkal élő fiataloknak otthont adó Zöld Kuckó öko-lakóotthon tervpályázatára beérkezett munkákat, és elemezte azokat gyakorlati szempontok alapján.

Gróman Attila, a Robert Bosch Kft. Termotechnika üzletág képviseletében a kondenzációs kazánok és szolártechnika alkalmazási lehetőségeit mutatta be középületeknél.

Miskolczy Imre építészmérnök a beruházók kapcsolatát ismertette az energiahatékonyság szempontjából. Az építtetőkkel történő kapcsolattartás, a rugalmas és merev építtetők energiahatékony megoldásokra vonatkozó meggyőzésének eltérő módozatait mutatta be. Ismertetett egy extravagáns megjelenésű, a passzívházak egyszerű doboz formavilágától jelentős mértékben eltérő épületvázlatot (www.varjutovis.eu). Tanulság: minél jobban ismeri az építész az energiahatékony építészet részleteit, annál inkább feszegetheti annak határait.

Schopf Márton okleveles építészmérnök, épületenergetikai szakértő, a Mapasz tagja bemutatta a Mosonmagyaróvárott épülő passzív-irodaház terveit, majd elmondta tapasztalatait a passzívház komponensekkel történt iskolafelújításokról. Előadásában kiemelte, gépészeti felújítás nélkül nem hatékony az iskolák felújítása, mert az órákon biztosítani szükséges a megfelelő légcserét, ezt pedig csak hővisszanyerős berendezésekkel lehet gazdaságosan.

Széman György közgazdász, a Magyar Építőanyag-ipari Szövetség és a Magyar Üvegipari Szövetség elnöke a tanúsított minőség jelentősége hívta föl a figyelmet az építésgazdaságban. Majd bemutatta a Kiváló Építési Termék védjegyet, amely 2006 óta védi, és egyben tanúsítja a kiemelkedően magas minőségi előírásoknak és igényeknek megfelelő termékeket.

Pénzügyi lehetőségek

Prohászka Rajmund, a Mata Ajtó–Ablak Egyesület elnöke, az Ablakcentrum Kft. ügyvezető igazgatója az Esco finanszírozási megoldások lehetőségeit és tapasztalatait mondta el gyakorlati példákon keresztül.

Czinege István, az OTP Lakástakarék szakértője az energiatakarékos korszerűsítések finanszírozási lehetőségeit ismertette.

Trombitás Zoltán, az Erste Bank munkatársa az energetikai és energiahatékonysági fejlesztések finanszírozásáról szólt előadásában.

- – - – - – - – - – - – - – - – - – - – - – - – - – - – - – - – - – - – - – - – - – - – - – - – - – - – - – - – -

A Hírek rovat támogatója az Ursa Salgótarjáni Üveggyapot Zrt.

« Vissza

Hirdetés

Szakmai cikkek:

Ismét változik az energetikai szabályozás 5. - közel nulla energiaigényű épületek

 

Az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló 7/2006. (V.24.) TNM rendelet változásait bemutató cikksorozatunk utolsó részében az elkövetkezendő években tervezendő közel nulla energiaigényű épületek előírásait mutatjuk be.

Tovább »

Ismét változik az energetikai szabályozás 4. - meglévő épületek követelményei

 

A 2016. január 1.-től változó, az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló jogszabályt bemutató cikksorozatunk 4. részében a meglévő épületek átalakítására, felújítására és bővítésére vonatkozó követelményeket tekintjük át.

Tovább »

Ismét változik az energetikai szabályozás 3. - hatósági épületek előírásai

 

2016. január 1.-től ismét változik az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló jogszabály. A jogszabályi változásokat bemutató cikksorozatunk 3. részében a hatóságok tulajdonában álló vagy hatóságok által használt épületekre vonatkozó előírásokat tekintjük át.

Tovább »

Ismét változik az energetikai szabályozás 2. - magántulajdonú épületekre vonatkozó követelmények

 

2016. január 1.-től ismét változik az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló jogszabály. Cikksorozatunk 2. részében a magántulajdonban lévő és magán használatú épületekre vonatkozó követelményeket tekintjük át.

Tovább »

Ismét változik az energetikai szabályozás

 

A 39/2015. (IX. 14.) MvM rendelet szerint 2016. január 1.-től ismét változik az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló, mindenki által jól ismert 7/2006 TNM rendelet. Az új változat egyrészt definiálja a közel nulla energiaigényű épületek követelményeit, másrészt részletesen szabályozza a következő években használatba vételre kerülő épületek követelményeit a használat jellege, a használatba vétel időpontja illetve a beruházáshoz felhasznált források szerint.

Tovább »

2015 lesz az ideális szigetelési vastagságok éve

 

Beépített tetőtereknél a szigetelési vastagságok szabályozási rendszere hamarosan európai színvonalra emelkedik Magyarországon is, ennek következtében a tetőterekben alkalmazandó hőszigetelés vastagsága akár 8-10 cm-rel is növekedhet.

Tovább »

Szálas magastető szigetelő anyagok akusztikai teljesítménye

 

Amikor tetőszigetelésről beszélünk, nem mindig jut eszünkbe, hogy a kész szerkezetnek nemcsak hőtechnikailag, hanem akusztikai szempontból is meghatározott követelményeknek kell eleget tennie és az élhető belső környezet kialakításához a megfelelő akusztikai minőség is legalább olyan fontos szempont.

Tovább »

Ursa Air - hőszigetelt légcsatorna elemek

 

Kifejezetten az „előreszigetelt” légtechnikai rendszermegoldásokhoz valamint speciális hangelnyelő burkolati célokra fejlesztette ki az URSA azokat az üveggyapot termékcsoportba tartozó speciális termékeket, melyek URSA AIR néven mostantól Magyarországon is elérhetőek.

Tovább »

Változások az épületek energetikai szabályozásában

 

Néhány nap múlva, április 6.-án életbe lépnek a 20/2014. (III. 7.) BM rendelet módosításainak egyes részei, ám a lényeges változások 2015. jan. 1.-től ill. az azt követő 6 évben fokozatosan válnak hatályossá. Cikkünkben a rendelet főbb pontjait tekintjük át, különös tekintettel a hőtechnikai követelmények változására.

Tovább »

Nyílthézagos tetőburkolatok vízáteresztése

 

Az úgynevezett nyílthézagos tetőburkolatok használatánál alapvető kérdés a burkolatok felszínén illetve az alatta közlekedő víz kezelése. Egy TDK dolgozathoz készült kísérletsorozat ezt a problémakört járja körül és tesz javaslatokat a tervezők számára.

Tovább »