Regisztráljon hírlevelünkre!

Navigáció





Hirdetés



Szigetelésinfo.hu » Cikkek » Hőszigetelés - Legendák és Tévhitek

Hőszigetelés - Legendák és Tévhitek

2016-04-20

Tudta, hogy az Otthon Melege program keretében júliustól családi házak energetikai korszerűsítésére is lehet pályázni? A vissza nem térítendő állami támogatás keretében akár 2,5 millió forintot is igényelhetnek a családok, a beruházások értékének 40-55%-os utófinanszírozásával. Akkor itt az ideje, hogy kezébe vegye a gyeplőt és nem kevés pénzt takarítson meg a családi kasszába! A programra a leginkább energiapazarló épületek, a 20 évnél régebben épült családi házak pályázhatnak, és ahogy korábban társasházak esetében, most is kiemelt érdeklődésre számítanak. Annak, aki energiahatékonysági felújítást, például hőszigetelést tervez, nem árt azonban tudnia, hogy mire kell figyelni ahhoz, hogy a beruházás valóban megtérüljön. Összeszedtünk néhány kérdést, ami segít a szigetelni vágyóknak: Mitől nem lesz penészes a fal? Számít-e, hogy milyen színű a vakolat? A Knauf Insulation szakemberei megválaszolták azt az 5 városi legendát és tévhitet, amivel a leggyakrabban találkoznak a hőszigetelés kapcsán, és ami leginkább visszatart attól, hogy korszerűsítsük otthonainkat.

1. Legenda: A tetőszigetelésbe beleköltöznek az állatok (pl. egér, pele, mókus, darázs).

Tény: Való igaz, hogy a kisállatok télen menedéket keresnek maguknak és sokszor erre a viszonylag zavartalannak számító, beépítetlen tetőtereket találják a legalkalmasabbnak. Az állatokat és rovarokat azonban nem a hőszigetelésre használt anyag vonzza, csak a hideg ellen keresnek alkalmas búvóhelyet és akkor is beköltöznek, ha nincs leszigetelve a tetőtér. A váratlan vendégeket úgy tudjuk kívül tartani, ha gondoskodunk arról, hogy ne maradjon sehol sem lyuk számukra, amelyen bejuthatnak a tetőtérbe vagy a tetőszerkezetbe.

2. Legenda: Ahol asztmás gyerek van, ott nem lehet szigetelni, mert nem engedi szellőzni a lakást.

Tény: Az asztma a gyermekkor leggyakoribb krónikus betegsége. Ha gyermekünk asztmás, különösen fontos, hogy minél tisztább legyen az otthoni levegő. A penészesedés alapvetően két okra vezethető vissza: gépészeti (például csőtörés) vagy vízszigetelési probléma miatt ázik, nedvesedik a fal vagy az úgynevezett hő hidak miatt lehűl a falfelület egy hideg és egy melegebb épületszerkezet találkozásánál, emiatt páralecsapódás, nedvesedés lép fel. Utóbbi problémát még meg is szüntetheti a megfelelően kivitelezett hőszigetelés, amely önmagában tehát nem okoz penészesedést. Esetenként azonban a már nedves falak „becsomagolása” járhat ilyen veszélyekkel, ha nem vagyunk elég körültekintőek. A legjobb megoldás az egészséges és tiszta levegőért, ha kőzet- vagy üveggyapotot használunk szigetelőanyagként, hiszen azok páraáteresztőek, és a falakban lévő nedvességet is kiengedik.

3. Legenda: A belső hőszigetelés ugyanolyan jó, mint a külső, sőt, olcsóbb!

Tény: A megtakarítás fontos, de nem mindegy hogyan! A szigeteléssel spórolunk a gázszámlán, de van más szempont is, amit figyelembe kell vennünk. A szakemberek alapvetően csak bizonyos körülmények (pl. műemléki épület védett homlokzata, zártsorú beépítés stb.) esetén javasolják a belső hőszigetelést. Ha ugyanis belülről hőszigetelünk, elzárjuk a homlokzati falakat a belső, melegebb levegőtől, ezáltal télen jóval hidegebbek lesznek, mint külső hőszigetelés esetén. Ez azzal jár, hogy a hideg fal és a szigetelés találkozásánál nem megfelelő gondossággal kivitelezett párazárás esetén kicsapódik a levegő nedvességtartalma, ami penészesedést okoz. A belső hőszigetelés miatt a külső falak hőmérséklete a külső levegő hőmérsékletével egyezik meg, így nem használható ki a falak hőtároló képessége. Ennek következményeként otthonunk könnyebben kihűl és marad újból a takaró meg a meleg vizes palack az ágy végébe. Nyaralók esetében használhatunk belső hőszigetelést, hiszen ezeket csak rövid ideig lakják, így kisebb a külső és belső hőmérséklet különbségből adódó páralecsapódás kockázata. Otthonunk esetében viszont akkor járunk a legjobban, ha kívülről szigetelünk.

4. Legenda: Szigetelni nagyon egyszerű, bárki meg tudja csinálni. Ha magam teszem fel, spórolok a munkadíjon!

Tény: A szakemberek azt javasolják, első lépésként végeztessünk energetikai auditot. Az anyagok felhelyezése számtalan hibaforrást tartogat, kezdve a hőhidak kialakulásának lehetőségétől a rossz rögzítésből fakadó károkig. Ez egy külön szakma, s ha nem ismerjük megfelelően, komoly károkat okozhatunk a ház szerkezetében és az energiahatékonyságra szánt pénzbefektetésünk is elúszhat. A szakembereknek nem csak az idejét és a munkáját, de a tudását is megfizetjük. Az ő szolgáltatásuk tehát kifizetődőbb, mintha a rossz alkalmazás miatt feleslegesen költünk hőszigetelésre.

5. Legenda: A hőszigetelt házat nem szabad sötétre vakolni, mert a vakolat alatt napfény hatására deformálódik a szigetelőanyag.

Tény: Nem tévhit, hanem való igaz, hogy a sötétre vakolt felület hőmérséklete magasabb, az ebből adódó nagyobb hőingadozás miatt jelentősebb a vakolat repedezésének veszélye. A szakemberek valóban nem ajánlják sötét színek használatát hőszigetelés esetén.

Természetesen, ha további kérdés merülne fel, forduljon szakemberhez!

« Vissza

Hirdetés

Szakmai cikkek:

Ismét változik az energetikai szabályozás 5. - közel nulla energiaigényű épületek

 

Az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló 7/2006. (V.24.) TNM rendelet változásait bemutató cikksorozatunk utolsó részében az elkövetkezendő években tervezendő közel nulla energiaigényű épületek előírásait mutatjuk be.

Tovább »

Ismét változik az energetikai szabályozás 4. - meglévő épületek követelményei

 

A 2016. január 1.-től változó, az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló jogszabályt bemutató cikksorozatunk 4. részében a meglévő épületek átalakítására, felújítására és bővítésére vonatkozó követelményeket tekintjük át.

Tovább »

Ismét változik az energetikai szabályozás 3. - hatósági épületek előírásai

 

2016. január 1.-től ismét változik az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló jogszabály. A jogszabályi változásokat bemutató cikksorozatunk 3. részében a hatóságok tulajdonában álló vagy hatóságok által használt épületekre vonatkozó előírásokat tekintjük át.

Tovább »

Ismét változik az energetikai szabályozás 2. - magántulajdonú épületekre vonatkozó követelmények

 

2016. január 1.-től ismét változik az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló jogszabály. Cikksorozatunk 2. részében a magántulajdonban lévő és magán használatú épületekre vonatkozó követelményeket tekintjük át.

Tovább »

Ismét változik az energetikai szabályozás

 

A 39/2015. (IX. 14.) MvM rendelet szerint 2016. január 1.-től ismét változik az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló, mindenki által jól ismert 7/2006 TNM rendelet. Az új változat egyrészt definiálja a közel nulla energiaigényű épületek követelményeit, másrészt részletesen szabályozza a következő években használatba vételre kerülő épületek követelményeit a használat jellege, a használatba vétel időpontja illetve a beruházáshoz felhasznált források szerint.

Tovább »

2015 lesz az ideális szigetelési vastagságok éve

 

Beépített tetőtereknél a szigetelési vastagságok szabályozási rendszere hamarosan európai színvonalra emelkedik Magyarországon is, ennek következtében a tetőterekben alkalmazandó hőszigetelés vastagsága akár 8-10 cm-rel is növekedhet.

Tovább »

Szálas magastető szigetelő anyagok akusztikai teljesítménye

 

Amikor tetőszigetelésről beszélünk, nem mindig jut eszünkbe, hogy a kész szerkezetnek nemcsak hőtechnikailag, hanem akusztikai szempontból is meghatározott követelményeknek kell eleget tennie és az élhető belső környezet kialakításához a megfelelő akusztikai minőség is legalább olyan fontos szempont.

Tovább »

Ursa Air - hőszigetelt légcsatorna elemek

 

Kifejezetten az „előreszigetelt” légtechnikai rendszermegoldásokhoz valamint speciális hangelnyelő burkolati célokra fejlesztette ki az URSA azokat az üveggyapot termékcsoportba tartozó speciális termékeket, melyek URSA AIR néven mostantól Magyarországon is elérhetőek.

Tovább »

Változások az épületek energetikai szabályozásában

 

Néhány nap múlva, április 6.-án életbe lépnek a 20/2014. (III. 7.) BM rendelet módosításainak egyes részei, ám a lényeges változások 2015. jan. 1.-től ill. az azt követő 6 évben fokozatosan válnak hatályossá. Cikkünkben a rendelet főbb pontjait tekintjük át, különös tekintettel a hőtechnikai követelmények változására.

Tovább »

Nyílthézagos tetőburkolatok vízáteresztése

 

Az úgynevezett nyílthézagos tetőburkolatok használatánál alapvető kérdés a burkolatok felszínén illetve az alatta közlekedő víz kezelése. Egy TDK dolgozathoz készült kísérletsorozat ezt a problémakört járja körül és tesz javaslatokat a tervezők számára.

Tovább »