Regisztráljon hírlevelünkre!

Navigáció





Hirdetés



Szigetelésinfo.hu » Cikkek » Homlokzatszigetelés az új szabályozás tükrében

Homlokzatszigetelés az új szabályozás tükrében

2015-04-04

2015. január 1.-től megváltoztak a hőszigetelésre vonatkozó előírások, lassan közeledünk a mi éghajlati övünkön általános szigetelési vastagságokhoz. Lassan, mert az új rendelet határértékei ma még csak akkor kötelezőek, ha az energetikai célú beruházáshoz EU pénzek, vagy a központi költségvetésből folyósított támogatás is jár.

Az persze más kérdés, hogy egy előrelátó ember a támogatásoktól függetlenül sem egy-két éves távlatban gondolkodik, mikor felújításra adja a fejét. Ezért a korábbi években megszokott szigetelési vastagságokat jelentősen növelni kell ahhoz, hogy valóban gazdaságosan tudjuk üzemeltetni lakásunkat.

Panel, nem panel

Mit jelent ez a panel épületek esetében? Az iparosított eljárással készült házak falszerkezetei mindig rendelkeztek valamilyen hőszigeteléssel. 1965-71 között többnyire salakgyapottal oldották ezt meg, az így elkészült falszerkezet hőátbocsátási tényezője 0,104 W/m²K volt (összehasonlításul ez jobb, mint a B30-as fal 1,44-es értéke). A műszaki fejlesztésnek és a vastagabb polisztirol hőszigetelésnek köszönhetően a 80-as évekre megközelítettük a 0,8-0,9 W/m²K értéket a szakirodalmi adatok szerint. Bár a javulás közel 20%-os, a mai igényeink felől nézve ezek a szerkezetek számottevően nem különböznek, a hatékony hőszigetelés mindegyik épülettípusra ráfér.

Az új követelmények eléréséhez jóval vastagabb hőszigetelés kell. Számszerűen ez a legtöbb iparosított épület esetén legalább 13 centiméter vastag hőszigetelést jelent a fehér színű Austrotherm AT-H80 anyagból. A fokozott hőszigetelő képességű Grafit Reflex esetében 10 cm lesz a minimum.
Az új “Otthon melege” pályázaton indulhatnak a téglaépítésű társasházak is, melyek 1946 után épültek, de az építési engedély 2006. december 31. előtti. Mivel a hagyományos falazóanyagok rendkívül sokfélék lehetnek, az új pályázat által megkövetelt hőszigetelési vastagság itt már erősen függ a tégla típusától. A minimális hőszigetelési vastagságot néhány falazat típusra az alábbi táblázat tartalmaz:

A korábbi szabályozáshoz képest a szigetelés kb. 6 cm-el lesz vastagabb. Ez a teljes beruházás költségének mindössze 10-15%-os növekedését jelenti, miközben a hőszigetelés vastagsága megduplázódik (B30-as tégla esetében), és a hőveszteség is közel a felére csökken a falon keresztül. Természetesen, ahol lehet, érdemes még ennél is vastagabb hőszigetelést alkalmazni. Három év múlva várhatóan újabb határértékek lépnek életbe, ami a közintézményekre – és talán a támogatott felújításokra is – a közel nulla energiaigényű épület kialakítását írja majd elő. Ennek a pontos megfogalmazása még nem történt meg,de az biztos, hogy épületeink a következő években még takarékosabbak lesznek.



« Vissza

Hirdetés

Szakmai cikkek:

Ismét változik az energetikai szabályozás 5. - közel nulla energiaigényű épületek

 

Az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló 7/2006. (V.24.) TNM rendelet változásait bemutató cikksorozatunk utolsó részében az elkövetkezendő években tervezendő közel nulla energiaigényű épületek előírásait mutatjuk be.

Tovább »

Ismét változik az energetikai szabályozás 4. - meglévő épületek követelményei

 

A 2016. január 1.-től változó, az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló jogszabályt bemutató cikksorozatunk 4. részében a meglévő épületek átalakítására, felújítására és bővítésére vonatkozó követelményeket tekintjük át.

Tovább »

Ismét változik az energetikai szabályozás 3. - hatósági épületek előírásai

 

2016. január 1.-től ismét változik az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló jogszabály. A jogszabályi változásokat bemutató cikksorozatunk 3. részében a hatóságok tulajdonában álló vagy hatóságok által használt épületekre vonatkozó előírásokat tekintjük át.

Tovább »

Ismét változik az energetikai szabályozás 2. - magántulajdonú épületekre vonatkozó követelmények

 

2016. január 1.-től ismét változik az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló jogszabály. Cikksorozatunk 2. részében a magántulajdonban lévő és magán használatú épületekre vonatkozó követelményeket tekintjük át.

Tovább »

Ismét változik az energetikai szabályozás

 

A 39/2015. (IX. 14.) MvM rendelet szerint 2016. január 1.-től ismét változik az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló, mindenki által jól ismert 7/2006 TNM rendelet. Az új változat egyrészt definiálja a közel nulla energiaigényű épületek követelményeit, másrészt részletesen szabályozza a következő években használatba vételre kerülő épületek követelményeit a használat jellege, a használatba vétel időpontja illetve a beruházáshoz felhasznált források szerint.

Tovább »

2015 lesz az ideális szigetelési vastagságok éve

 

Beépített tetőtereknél a szigetelési vastagságok szabályozási rendszere hamarosan európai színvonalra emelkedik Magyarországon is, ennek következtében a tetőterekben alkalmazandó hőszigetelés vastagsága akár 8-10 cm-rel is növekedhet.

Tovább »

Szálas magastető szigetelő anyagok akusztikai teljesítménye

 

Amikor tetőszigetelésről beszélünk, nem mindig jut eszünkbe, hogy a kész szerkezetnek nemcsak hőtechnikailag, hanem akusztikai szempontból is meghatározott követelményeknek kell eleget tennie és az élhető belső környezet kialakításához a megfelelő akusztikai minőség is legalább olyan fontos szempont.

Tovább »

Ursa Air - hőszigetelt légcsatorna elemek

 

Kifejezetten az „előreszigetelt” légtechnikai rendszermegoldásokhoz valamint speciális hangelnyelő burkolati célokra fejlesztette ki az URSA azokat az üveggyapot termékcsoportba tartozó speciális termékeket, melyek URSA AIR néven mostantól Magyarországon is elérhetőek.

Tovább »

Változások az épületek energetikai szabályozásában

 

Néhány nap múlva, április 6.-án életbe lépnek a 20/2014. (III. 7.) BM rendelet módosításainak egyes részei, ám a lényeges változások 2015. jan. 1.-től ill. az azt követő 6 évben fokozatosan válnak hatályossá. Cikkünkben a rendelet főbb pontjait tekintjük át, különös tekintettel a hőtechnikai követelmények változására.

Tovább »

Nyílthézagos tetőburkolatok vízáteresztése

 

Az úgynevezett nyílthézagos tetőburkolatok használatánál alapvető kérdés a burkolatok felszínén illetve az alatta közlekedő víz kezelése. Egy TDK dolgozathoz készült kísérletsorozat ezt a problémakört járja körül és tesz javaslatokat a tervezők számára.

Tovább »