Regisztráljon hírlevelünkre!

Navigáció





Hirdetés



Szigetelésinfo.hu » Cikkek » Energiahatékonysági világnap: Ne a bolygót fűtsük, hanem az otthonunkat!

Energiahatékonysági világnap: Ne a bolygót fűtsük, hanem az otthonunkat!

2016-03-06

Március 6.-án ünnepeljük az energiahatékonysági világnapot, amelynek célja, hogy felhívjuk a társadalom figyelmét a Föld természeti készleteinek végességére és az energiaforrások hatékony felhasználásának szükségességére.

Ijesztő tény, amelyet Oscar-díja átvételekor tartott beszédében Leonardo DiCaprio is kiemelt, hogy 2015 volt a rendszeres meteorológiai mérések kezdete óta a legmelegebb esztendő. A fejlett országok is egyre inkább felismerik, hogy a klímaváltozás megállítása közös érdek, az energiahatékonyság pedig globális lelkiismereti kérdéssé vált: az ipari országok a világ népességének mindössze 20%-át teszik ki, az energiafogyasztás ugyanakkor 80%-áért felelnek. Különösen fontos a lakosság figyelmét felhívni erre a felelősségre: ahogy az a párizsi klímacsúcson is elhangzott, a világ energiafogyasztásának harmadát az épületek üzemeltetésére fordítjuk, pedig korszerű nyílászárókkal, hőszigeteléssel és fűtéskorszerűsítéssel ezt az értéket jelentősen csökkenteni lehetne. A Knauf Insulation a világnap alkalmából arra kívánja felhívni a figyelmet, hogy társadalmi szinten valamint saját anyagi érdekeink miatt is fontos otthonaink energiahatékonyságának javítása. Fokozottan igaz ez Magyarországon, ahol a rezsiköltség háromnegyedét a fűtés és hűtés költsége teszi ki.

Energiapazarló épületeink hozzájárulnak a klímaváltozáshoz
A Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) adatai szerint a világ energiafogyasztása több mint 9 milliárd toe (TJ) az az 9 milliárd tonna kőolajjal egyenértékű, amiből a lakossági célú energiafelhasználás több mint 2 milliárd TJ-t tesz ki. A világ lakossága egy évben 4,5 millió TJ energiát fűt el, aminek 22%-át, azaz közel 1 millió TJ-t az EU 28 tagállama használja fel, amelyekben azonban mindössze a Föld lakosságának csupán 8%-a él. Magyarországon a lakossági fűtési energiafelhasználás 22 ezer TJ. Ennek jelentős részét meg lehetne takarítani, ha az utcák fűtése helyett felelősen gondolkodnánk a felhasznált energiáról és ingatlanjaink energetikai korszerűsítésével csökkentenénk a fűtési célú gáz- és villamosenergia-felhasználást.

A klímacsúccsal elérte a csúcsot a szén-dioxid kibocsátás?
Az üvegházhatás legalább 50%-áért a széndioxid kibocsátás felelős. A 2015 év végi párizsi klímacsúcs egyik legfontosabb kimenetele volt, hogy az üvegházhatású gáz-semlegesség célkitűzése mellett a fejlett államok vállalták: 2020-ig évente 100 milliárd dollárt adnak a fejlődő államoknak az alacsonyabb CO2 kibocsátású gazdaságra való átállás elősegítésére.

A szigeteletlen házfalak és korszerűtlen nyílászárók ördögi körforgást indítanak el: épületeink hővesztésével járó energiapazarlásunk egyre szélsőségesebb időjárást okoz: tovább tart a téli és nyári időszak, ezáltal pedig nő az energiafogyasztásunk, a növekvő energiafogyasztásunkkal járó többlet CO2 kibocsátás miatt a klímaváltozás pedig öngerjesztő folyamattá válik. Magyarországon az utóbbi harminc évben csaknem 2°C-ot emelkedett a nyári középhőmérséklet, a brit meteorológiai szolgálat globális előrejelzése szerint pedig “nagyon valószínű”, hogy 2016 még 2015-nél is melegebb lesz.

Magyarországon a pazarló épületek jelentik a legfőbb problémát
Magyarország ökológiai lábnyoma másfélszeres, tehát ennyivel több erőforrást használunk, mint azt a fenntartható fejlődés elve szerint tehetnénk.

„Jó hír, hogy az utóbbi években, a 2020 elvekkel összhangban, csökkent hazánk teljes primer energia felhasználása. Ugyanakkor be kell látnunk, hogy fogyasztási javaink jelentős része külföldön, leginkább a Távol-Keleten készül, így energiafogyasztásunk lényegében nem lett kevesebb, csupán „exportáltuk” annak energia igényét” – mondta Aszódy Tamás, a Knauf Insulation Kft. ügyvezető igazgatója. – „Csökkenő hazai energia-felhasználásunk tehát sokkal inkább az ipar számlájára írható, csak rendkívül minimális mértékben köszönhető a lakosság energiahatékonyságot célzó beruházásainak. Egyéni szinten ugyan nem vagyunk hatással az energiahatékony gyártási technológiák fejlesztésére vagy szabályozási kérdésekre, ugyanakkor felelős döntésekkel megakadályozhatjuk, hogy saját otthonaink energiapazarlóak legyenek és az utcát fűtsük” – tette hozzá a szakember.

A magyar lakossági CO2 kibocsátás megegyezik az iparival
Míg az ipar energiafelhasználása Magyarországhoz hasonlóan, szomszédaink közül Ausztriában és Szlovákiában is 30%-ot tesz ki a teljes energiafogyasztásból, addig a lakossági energiafogyasztás aránya ezekben az országokban jóval alacsonyabb a miénknél. Az utóbbi másfél évtizedben Szlovákiában a lakossági energiafelhasználás aránya – az ipar stagnálása ellenére is – 26%-ról 20%-ra csökkent. Magyarországon ez az arány 30%, vagyis megegyezik az ipar energiafogyasztásával. Ennek oka az, hogy a magyar épületállomány energiahatékonysági szempontból rendkívül elavult. A falakon, a födémeken és az ablakokon keresztül távozik a hő, ezért rezsink 75%-át fűtésre és hűtésre kell költenünk. Korszerű hőszigetelés alkalmazásával akár 50% fűtési célú energiát is megspórolhatnánk, jelentősen csökkentve CO2 kibocsátást és rezsit.

Miért fontos az energiahatékonyság?

• csökkenti az üvegházhatású gázok kibocsátását
• egészségesebbé válik a környezetünk
• csökkenti a légszennyezést
• hozzájárul az energiabiztonsághoz
• csökkenti az energiaárakat
• pozitív makroökonómiai hatásai vannak
• hozzájárul az ipari termelékenységhez
• hozzájárul a szegénység csökkenéséhez
• munkahelyeket teremt
• növeli az elkölthető jövedelmet
(forrás: International Energy Agency)

A klímavédelem tehát nem csak bolygónk megóvása miatt rendkívül égető kérdés, de rövid távú érdekünk is, hogy épített környezetünk fenntartható módon működjön, csökkentve energiacélú kiadásainkat. Ahogy DiCaprio mondta: ,,ne vegyük készpénznek ezt a bolygót!”


« Vissza

Hirdetés

Szakmai cikkek:

Ismét változik az energetikai szabályozás 5. - közel nulla energiaigényű épületek

 

Az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló 7/2006. (V.24.) TNM rendelet változásait bemutató cikksorozatunk utolsó részében az elkövetkezendő években tervezendő közel nulla energiaigényű épületek előírásait mutatjuk be.

Tovább »

Ismét változik az energetikai szabályozás 4. - meglévő épületek követelményei

 

A 2016. január 1.-től változó, az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló jogszabályt bemutató cikksorozatunk 4. részében a meglévő épületek átalakítására, felújítására és bővítésére vonatkozó követelményeket tekintjük át.

Tovább »

Ismét változik az energetikai szabályozás 3. - hatósági épületek előírásai

 

2016. január 1.-től ismét változik az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló jogszabály. A jogszabályi változásokat bemutató cikksorozatunk 3. részében a hatóságok tulajdonában álló vagy hatóságok által használt épületekre vonatkozó előírásokat tekintjük át.

Tovább »

Ismét változik az energetikai szabályozás 2. - magántulajdonú épületekre vonatkozó követelmények

 

2016. január 1.-től ismét változik az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló jogszabály. Cikksorozatunk 2. részében a magántulajdonban lévő és magán használatú épületekre vonatkozó követelményeket tekintjük át.

Tovább »

Ismét változik az energetikai szabályozás

 

A 39/2015. (IX. 14.) MvM rendelet szerint 2016. január 1.-től ismét változik az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló, mindenki által jól ismert 7/2006 TNM rendelet. Az új változat egyrészt definiálja a közel nulla energiaigényű épületek követelményeit, másrészt részletesen szabályozza a következő években használatba vételre kerülő épületek követelményeit a használat jellege, a használatba vétel időpontja illetve a beruházáshoz felhasznált források szerint.

Tovább »

2015 lesz az ideális szigetelési vastagságok éve

 

Beépített tetőtereknél a szigetelési vastagságok szabályozási rendszere hamarosan európai színvonalra emelkedik Magyarországon is, ennek következtében a tetőterekben alkalmazandó hőszigetelés vastagsága akár 8-10 cm-rel is növekedhet.

Tovább »

Szálas magastető szigetelő anyagok akusztikai teljesítménye

 

Amikor tetőszigetelésről beszélünk, nem mindig jut eszünkbe, hogy a kész szerkezetnek nemcsak hőtechnikailag, hanem akusztikai szempontból is meghatározott követelményeknek kell eleget tennie és az élhető belső környezet kialakításához a megfelelő akusztikai minőség is legalább olyan fontos szempont.

Tovább »

Ursa Air - hőszigetelt légcsatorna elemek

 

Kifejezetten az „előreszigetelt” légtechnikai rendszermegoldásokhoz valamint speciális hangelnyelő burkolati célokra fejlesztette ki az URSA azokat az üveggyapot termékcsoportba tartozó speciális termékeket, melyek URSA AIR néven mostantól Magyarországon is elérhetőek.

Tovább »

Változások az épületek energetikai szabályozásában

 

Néhány nap múlva, április 6.-án életbe lépnek a 20/2014. (III. 7.) BM rendelet módosításainak egyes részei, ám a lényeges változások 2015. jan. 1.-től ill. az azt követő 6 évben fokozatosan válnak hatályossá. Cikkünkben a rendelet főbb pontjait tekintjük át, különös tekintettel a hőtechnikai követelmények változására.

Tovább »

Nyílthézagos tetőburkolatok vízáteresztése

 

Az úgynevezett nyílthézagos tetőburkolatok használatánál alapvető kérdés a burkolatok felszínén illetve az alatta közlekedő víz kezelése. Egy TDK dolgozathoz készült kísérletsorozat ezt a problémakört járja körül és tesz javaslatokat a tervezők számára.

Tovább »