Regisztráljon hírlevelünkre!

Navigáció





Hirdetés



Szigetelésinfo.hu » Cikkek » CSOK-kal kevesebb energiahatákony ház épülhet

CSOK-kal kevesebb energiahatákony ház épülhet

2016-02-24

A megújult Családi Otthonteremtési Kedvezmény könnyített feltételeitől a pályázók körének bővülését, az építőipar fellendülését is várja a szakma. A Knauf Insulation szakértői szerint azonban az a könnyítés, hogy a lakóingatlanok energiahatékonysági szintjét a jövőben nem kell figyelembe venni a CSOK összegének megállapításánál azt is magával hozza, hogy az energiahatékonysági szempontból jelenleg is rendkívül korszerűtlen ingatlanállomány fog tovább bővülni. Mivel a jogszabály nem írja elő, így az ingatlantulajdonosok felelős, hosszú-távra szóló döntésén múlik majd, hogy új otthonuk ne legyen energiapazarló. Ehhez ugyan további befektetés szükséges a tulajdonosok részéről, de a hőszigeteléssel megtakarítható, akár 50%-kal alacsonyabb fűtésköltségek a 10+10 millió forintos támogatás igénylése esetén jelentősen hozzájárulnak a törlesztő részletek kifizetéséhez is.

Támogatásból építünk energiapazarló épületeket
Előzetes kalkulációk szerint az új Családi Otthonteremtési Kedvezmény évi 3000-rel több új ingatlan építését teszi lehetővé, de 2020-ra a jelenlegi 8-9.000-ről akár 25.000-re is nőhet az újonnan épített otthonok száma. A Knauf Insulation szakértői szerint a januártól életbe lépett könnyített feltételek ugyan növelik az igénylők számát, de energiahatékonysági szempontból korszerűtlen házak építésére motiválnak.

A 2015. január 1-jétől életbe lépett 20/2014 (III.7) számú BM rendelet módosította az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló 7/2006. (V.24) TNM rendeletet, azaz a támogatásból, költségvetésből, pályázatból, uniós finanszírozással épülő ingatlanok esetében már a 2018-as energiahatékonysági előírásokat kell alkalmazni, amely a közel nulla energiaszint felé közelít. A szabályozás alól azonban az új CSOK rendszerben támogatásban részesülők a januári módosítások nyomán felmentést kapnak és a korábban a támogatási rendszerbe épített 10, 20, illetve 30%-os energetikai bónuszok is megszűntek. Az uniós direktíva szerinti rendeletnek megfelelően a jövőben tehát „A”, míg a CSOK rendszerben akár „D” energetikai besorolású házak is épülhetnek Magyarországon, noha a közeljövőben épülő ingatlanok várhatóan 2018-ra készülnek el, vagyis az lenne szerencsés, ha ezek is megfelelnének az akkor már érvényben levő szigorúbb energiahatékonysági szabályoknak. Ma, amikor az energiahatékonysági kérdések ennyire égetőek, az ezeket támogató beruházásokat, mint amilyen a hőszigetelés is, állami szinten kifejezetten támogatni, akár jutalmazni is kellene: minél takarékosabb otthont épít a lakosság, annál több kedvezménnyel, támogatással.

“A CSOK esetében ugyan az előírások nem teszik kötelezővé, de a 10+10 millió forintos támogatást igénylőknek mindenképpen érdemes hosszú távon gondolkodva, azzal kalkulálniuk, hogy amennyiben energetikailag korszerű ingatlant építenek vagy vásárolnak, akkor egy családi ház esetében a fűtési költség akár 50%-át is megspórolhatják. Az ily’ módon megspórolt összeget pedig lényegében a második 10 millió forint hiteltörlesztésébe forgathatják vissza” – mondta Aszódy Tamás, a Knauf Insulation Kft. ügyvezető igazgatója.

A támogatási rendszer használt ingatlanok vásárlására és bővítésére is igényelhető, viszont meglévő ingatlan felújítására nem, a magánszemélyeknek szóló ÁFA visszatérítés pedig szintén csak új építés esetén vehető igénybe. Ezáltal a meglévő családi házak energetikai fejlesztése, hőszigetelése sem támogatott.

Az ÁFA csökkentés segítheti a felújításokat
A nemzetgazdasági miniszter decemberben az ÁFA csökkentés bejelentésekor nem zárta ki, hogy hosszabb távon a felújításokat, korszerűsítéseket is támogassák. Erre égető szükség van, mert a jelenlegi családi ház állomány energetikai szempontból rendkívül rossz képet mutat (mindössze 10,7%-uk számít energetikai szempontból korszerűnek). A legnagyobb energiamegtakarítási lehetőséget ez a rossz műszaki állapotban lévő lakásállomány felújítása jelentené.

„A statisztikák szerint évente 38.000 ingatlant újítanak fel. Amennyiben ezekre is kiterjesztenék a CSOK-ot illetve az ÁFA visszatérítést, az lehetőséget nyújthatna arra, hogy hazánkban az energiapazarló épületek európai összehasonlításban is kiemelkedően magas száma csökkenjen” – mondta Kanyuk László, a Knauf Insulation Kft. marketingvezetője.

A családoknak azonban ezek a beruházások megterhelőek, a legtöbben pedig még a kedvezményes kölcsönöket sem tudják igénybe venni. A Knauf Insulation januári lakossági felmérése szerint a nem vagy nem megfelelően szigetelt ingatlanban élő tulajdonosok 55%-a csak akkor tudná elvégeztetni a hőszigetelési munkálatokat, amennyiben ahhoz állami pénzügyi segítséget kapna.

« Vissza

Hirdetés

Szakmai cikkek:

Ismét változik az energetikai szabályozás 5. - közel nulla energiaigényű épületek

 

Az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló 7/2006. (V.24.) TNM rendelet változásait bemutató cikksorozatunk utolsó részében az elkövetkezendő években tervezendő közel nulla energiaigényű épületek előírásait mutatjuk be.

Tovább »

Ismét változik az energetikai szabályozás 4. - meglévő épületek követelményei

 

A 2016. január 1.-től változó, az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló jogszabályt bemutató cikksorozatunk 4. részében a meglévő épületek átalakítására, felújítására és bővítésére vonatkozó követelményeket tekintjük át.

Tovább »

Ismét változik az energetikai szabályozás 3. - hatósági épületek előírásai

 

2016. január 1.-től ismét változik az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló jogszabály. A jogszabályi változásokat bemutató cikksorozatunk 3. részében a hatóságok tulajdonában álló vagy hatóságok által használt épületekre vonatkozó előírásokat tekintjük át.

Tovább »

Ismét változik az energetikai szabályozás 2. - magántulajdonú épületekre vonatkozó követelmények

 

2016. január 1.-től ismét változik az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló jogszabály. Cikksorozatunk 2. részében a magántulajdonban lévő és magán használatú épületekre vonatkozó követelményeket tekintjük át.

Tovább »

Ismét változik az energetikai szabályozás

 

A 39/2015. (IX. 14.) MvM rendelet szerint 2016. január 1.-től ismét változik az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló, mindenki által jól ismert 7/2006 TNM rendelet. Az új változat egyrészt definiálja a közel nulla energiaigényű épületek követelményeit, másrészt részletesen szabályozza a következő években használatba vételre kerülő épületek követelményeit a használat jellege, a használatba vétel időpontja illetve a beruházáshoz felhasznált források szerint.

Tovább »

2015 lesz az ideális szigetelési vastagságok éve

 

Beépített tetőtereknél a szigetelési vastagságok szabályozási rendszere hamarosan európai színvonalra emelkedik Magyarországon is, ennek következtében a tetőterekben alkalmazandó hőszigetelés vastagsága akár 8-10 cm-rel is növekedhet.

Tovább »

Szálas magastető szigetelő anyagok akusztikai teljesítménye

 

Amikor tetőszigetelésről beszélünk, nem mindig jut eszünkbe, hogy a kész szerkezetnek nemcsak hőtechnikailag, hanem akusztikai szempontból is meghatározott követelményeknek kell eleget tennie és az élhető belső környezet kialakításához a megfelelő akusztikai minőség is legalább olyan fontos szempont.

Tovább »

Ursa Air - hőszigetelt légcsatorna elemek

 

Kifejezetten az „előreszigetelt” légtechnikai rendszermegoldásokhoz valamint speciális hangelnyelő burkolati célokra fejlesztette ki az URSA azokat az üveggyapot termékcsoportba tartozó speciális termékeket, melyek URSA AIR néven mostantól Magyarországon is elérhetőek.

Tovább »

Változások az épületek energetikai szabályozásában

 

Néhány nap múlva, április 6.-án életbe lépnek a 20/2014. (III. 7.) BM rendelet módosításainak egyes részei, ám a lényeges változások 2015. jan. 1.-től ill. az azt követő 6 évben fokozatosan válnak hatályossá. Cikkünkben a rendelet főbb pontjait tekintjük át, különös tekintettel a hőtechnikai követelmények változására.

Tovább »

Nyílthézagos tetőburkolatok vízáteresztése

 

Az úgynevezett nyílthézagos tetőburkolatok használatánál alapvető kérdés a burkolatok felszínén illetve az alatta közlekedő víz kezelése. Egy TDK dolgozathoz készült kísérletsorozat ezt a problémakört járja körül és tesz javaslatokat a tervezők számára.

Tovább »