Regisztráljon hírlevelünkre!

Navigáció





Hirdetés



Szigetelésinfo.hu » Cikkek » Csak minden 5. magyar otthon szigetelt megfelelően

Csak minden 5. magyar otthon szigetelt megfelelően

2016-02-14

Mínusz 2-3 fokos napi átlag-, és mínusz 10-15 fokos hajnali hőmérsékleteivel január az év leghidegebb hónapja. A Knauf Insulation a Szeretlek Magyarország közreműködésével közel 1.000 magyar ingatlantulajdonos megkérdezésével ebben az időszakban készített felmérést, hogy megtudja, mennyit költenek fűtésre és hogyan védekeznek a magyar családok az extrém januári hideg ellen. A felmérés vizsgálta továbbá azt is, hogy a családok hány százaléka tudja, illetve szeretné energia- és költségtakarékossá tenni otthonát. A felmérésben megkérdezettek 47,9%-a téglaépítésű családi házban, 24%-uk téglaépítésű társasházban, 13%-a panellakásban, 2%-a pedig könnyűszerkezetes családi házban lakik.

10-ből 7 család szigetelt otthonra vágyik, mégis leginkább az utcát fűti
Az év leghidegebb hónapjában, januárban a magyar családok 54%-a átlagosan 25-30 ezer forintot, 11%-a pedig 30-40 ezer forintot költött fűtésre, 12%-uk esetében viszont ez a kiadás a 45-50 ezer forintot is elérte vagy meghaladta. A magas fűtési költségek ellenére a magyar családok 79%-a nem, vagy nem megfelelően szigetelt ingatlanban lakik és mindössze 21%-ának otthona szigetelt teljes körűen, azaz a falakon és a tetőtérben is – derült ki a Knauf Insulation és a Szeretlek Magyarország közös felméréséből. A szigetelőanyag gyártó és a portál közös, lakossági kérdőíve rávilágít arra, hogy a nem szigetelt otthonban élő családok 70%-a tervezi szigeteléssel javítani otthona energiahatékonyságát, ám közülük minden második család csak valamilyen támogatást igénybe véve tudna belevágni a „nagy projektbe”.

Mit mutatnak a számok?
A legtöbb fűtési célú energiát a családi házak fogyasztják. Míg egy új építésű lakás fajlagos energiafelhasználása átlagosan 100 kWh/m²/év, egy panellakásé 200 kWh/m2/év, addig egy családi házé 320 kWh/m²/év. Ezen ingatlanok magas számából és rossz energetikai állapotából adódik, hogy a hazai lakóépületek energiafogyasztásának 81%-át a családi házak teszik ki. A magyar ingatlanok az uniós átlagnál 10%-kal több energiát fogyasztanak négyzetméterenként, ezzel Magyarország a tíz fajlagosan legtöbbet fogyasztó EU tagország között található. Egy bécsi otthon energiafogyasztása például fele egy budapestiének.

Sál, sapka, kesztyű, avagy hol szökik otthonunkból a meleg?
Épületeink esetében a sál, sapka és a kesztyű szerepét a homlokzati, a tető és a lábazati szigetelés tölti be. Ezek hiányában a Knauf Insulation mérései szerint egy családi ház fűtési energiaveszteségének 20-35%-a a falakon, 15-25%-a tetőn, a födémen, 10-15%-a pedig a padlón realizálódik.
Ezek a mutatók a felmérésben megkérdezettek többségének otthonaira is érvényesek, hiszen a kutatásból kiderült, hogy a magyar ingatlanok 79%-a nem, vagy nem megfelelően szigetelt; a válaszadók 49,7%-ának otthona ugyanis egyáltalán nem szigetelt, 21%-uk esetében csak a homlokzat, 7%-uknál pedig csak a tetőtér szigetelt. Mindössze a megkérdezettek 21%-a nyilatkozott úgy, hogy otthona teljes körűen szigetelt, azaz védett a csípős januári mínuszok ellen.

„Felmérésünk adatai és az iparági elemzések is igazolják, hogy miközben az 1,3 millió társasházi és panellakásból már több mint 400 ezer ingatlan szigetelt, addig a 2,8 millió hazai családi házból mindössze 560.000 tekinthető energiahatékonysági szempontból korszerűnek” -mondta Aszódy Tamás, a Knauf Insulation Kft. ügyvezető igazgatója. „Ennek oka az, hogy a családi házak korszerűsítésére hazánkban jelenleg nincs elérhető pályázati forrás és lehetőség, holott önmagában csak a családi házak hőszigetelésével az ország teljes gázfogyasztásának 8-10%-át, azaz 1,1-1,3 milliárd m3 gázt tudnánk megtakarítani” – tette hozzá.

Mediterrán magyarok
A Knauf Insulation és a Szeretlek Magyarország közös felméréséből az is kiderül, hogy mi magyarok fázós nép vagyunk. A magyar családok 56,4%-ának otthona ugyanis átlagosan 21-24 fokra van felfűtve, 10%-uk pedig 25 fok fölé tekeri a termosztátot. Csupán a felmérésben résztvevők 33%-ánál van a szakértők szerint is ideálisnak tekintett 20 fok, amely egészségünk mellett pénztárcánkra is kedvező hatást gyakorol, hiszen a hőmérséklet egy Celsius fokkal való csökkentése 5-6%-kal csökkenti a fűtés költségét.

A havi kiadásainkat azonban nemcsak az otthonunk átlaghőmérséklete befolyásolja, hanem az is, hogy mivel fűtünk. A felmérés rávilágít arra is, hogy minden 1.000 családból 440 egyedi illetve gázfűtéssel, 229 család fával, illetve széntüzelésű kályhával fűt, 130 család – jellemzően a panel és társasházakban lakók – távfűtéssel, 120 család házközponti fűtéssel, 70 család pedig vegyes tüzeléssel teremti meg az otthon melegét.

„A sárga csekkeken, különösen a januári számlán mutatkozó magas fűtésrezsi azonban nem attól függ a legnagyobb mértékben, hogy mivel és mekkora lakóingatlant fűtünk, hanem attól, hogy otthonunk mennyire energiahatékony. Hiába lakik valaki kisebb alapterületű ingatlanban, előfordulhat, hogy az ingatlan állapota, illetve hőmegtartó képessége miatt többet költ fűtésre, mint az, aki nagyobb, de korszerűbb, jobb nyílászárókkal és szigetelt falakkal rendelkező épületben él” – mondta Aszódy Tamás. „A kihívás tehát nem az, hogy mekkora teret kell kifűtenünk, hanem az, hogy milyen hatékonyan tudjuk a falak között tartani a meleget” – tette hozzá az ügyvezető igazgató.

Az utcát fűtjük, de látszatmegoldásokkal védekezünk
A Knauf Insulation és a Szeretlek Magyarország felmérésében megkérdezett családok 69%-a szerint otthonuk a legtöbb meleget a nem szigetelt vagy rosszul tömítő nyílászárókon keresztül veszíti el, 40%-uk tapasztalata szerint azonban a legtöbb hő a nem szigetelt falakon, 23%-uk szerint az ugyancsak szigeteletlen mennyezeten és födémen, 18%-uk esetében pedig a padlón át távozik a szabadba.

Annak érdekében, hogy havi kiadásaikat csökkentsék, a felmérésben megkérdezettek egyszerű praktikákkal – ablakpárnával, vagy a fűtőtest mögé helyezett hővisszaverőkkel, illetve a nyílászárók, ajtók és ablakok utólagos szigetelésével – védekeznek a hideg ellen. Szerencsére azonban évről évre egyre többen gondolják úgy, hogy nyílászáró cserével, illetve leszigeteléssel fogják korszerűsíteni ingatlanjukat. A mostani felmérésben megkérdezettek 70%-a nyilatkozott úgy, hogy mindenképpen belefog otthona, ingatlana leszigetelésébe, ám a szigetelni szándékozók fele csak állami támogatással tudná ezt megtenni.

« Vissza

Hirdetés

Szakmai cikkek:

Ismét változik az energetikai szabályozás 5. - közel nulla energiaigényű épületek

 

Az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló 7/2006. (V.24.) TNM rendelet változásait bemutató cikksorozatunk utolsó részében az elkövetkezendő években tervezendő közel nulla energiaigényű épületek előírásait mutatjuk be.

Tovább »

Ismét változik az energetikai szabályozás 4. - meglévő épületek követelményei

 

A 2016. január 1.-től változó, az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló jogszabályt bemutató cikksorozatunk 4. részében a meglévő épületek átalakítására, felújítására és bővítésére vonatkozó követelményeket tekintjük át.

Tovább »

Ismét változik az energetikai szabályozás 3. - hatósági épületek előírásai

 

2016. január 1.-től ismét változik az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló jogszabály. A jogszabályi változásokat bemutató cikksorozatunk 3. részében a hatóságok tulajdonában álló vagy hatóságok által használt épületekre vonatkozó előírásokat tekintjük át.

Tovább »

Ismét változik az energetikai szabályozás 2. - magántulajdonú épületekre vonatkozó követelmények

 

2016. január 1.-től ismét változik az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló jogszabály. Cikksorozatunk 2. részében a magántulajdonban lévő és magán használatú épületekre vonatkozó követelményeket tekintjük át.

Tovább »

Ismét változik az energetikai szabályozás

 

A 39/2015. (IX. 14.) MvM rendelet szerint 2016. január 1.-től ismét változik az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló, mindenki által jól ismert 7/2006 TNM rendelet. Az új változat egyrészt definiálja a közel nulla energiaigényű épületek követelményeit, másrészt részletesen szabályozza a következő években használatba vételre kerülő épületek követelményeit a használat jellege, a használatba vétel időpontja illetve a beruházáshoz felhasznált források szerint.

Tovább »

2015 lesz az ideális szigetelési vastagságok éve

 

Beépített tetőtereknél a szigetelési vastagságok szabályozási rendszere hamarosan európai színvonalra emelkedik Magyarországon is, ennek következtében a tetőterekben alkalmazandó hőszigetelés vastagsága akár 8-10 cm-rel is növekedhet.

Tovább »

Szálas magastető szigetelő anyagok akusztikai teljesítménye

 

Amikor tetőszigetelésről beszélünk, nem mindig jut eszünkbe, hogy a kész szerkezetnek nemcsak hőtechnikailag, hanem akusztikai szempontból is meghatározott követelményeknek kell eleget tennie és az élhető belső környezet kialakításához a megfelelő akusztikai minőség is legalább olyan fontos szempont.

Tovább »

Ursa Air - hőszigetelt légcsatorna elemek

 

Kifejezetten az „előreszigetelt” légtechnikai rendszermegoldásokhoz valamint speciális hangelnyelő burkolati célokra fejlesztette ki az URSA azokat az üveggyapot termékcsoportba tartozó speciális termékeket, melyek URSA AIR néven mostantól Magyarországon is elérhetőek.

Tovább »

Változások az épületek energetikai szabályozásában

 

Néhány nap múlva, április 6.-án életbe lépnek a 20/2014. (III. 7.) BM rendelet módosításainak egyes részei, ám a lényeges változások 2015. jan. 1.-től ill. az azt követő 6 évben fokozatosan válnak hatályossá. Cikkünkben a rendelet főbb pontjait tekintjük át, különös tekintettel a hőtechnikai követelmények változására.

Tovább »

Nyílthézagos tetőburkolatok vízáteresztése

 

Az úgynevezett nyílthézagos tetőburkolatok használatánál alapvető kérdés a burkolatok felszínén illetve az alatta közlekedő víz kezelése. Egy TDK dolgozathoz készült kísérletsorozat ezt a problémakört járja körül és tesz javaslatokat a tervezők számára.

Tovább »